Egy közösség jelenkori életének szerves része a hagyományokban tárgyakban és emlékekben velünk élő múlt, amelytől a mi életünk visszafordíthatatlanul, de nem véglegesen eltávolodott. A történeti múlt ismerete - beleértve az elődeink által élt életforma ismeretét is - a mai kor embere számára is fontos. Fontos azért, mert a generációkon keresztül ránk örökítődött és bennük élő értékrendszer nélkül sikeresek lehetünk, de kiegyensúlyozottak nem.

Ezen gondolatok alapján született meg az elképzelés a Szihalmi népi kultúra értékeit bemutató Tájház létrehozására, majd később jogi szervezeti kereteinek megteremtésére vonatkozóan.

Szihalom község Magyarország Heves megyéjében található, az Eger - és Rima patak melletti sík vidéken, termékeny, kötött talajon. Az Alföld északi peremén, Egertől délre fekszik. A község eredete Árpád vezérig vezethető vissza, az írásos emlékek is erről szólnak.

A Tájház a község fő utcáján található irányító táblák alapján jól megközelíthető.Épülete a XIX. század végén épült, középbirtokos paraszt család lakóháza volt. Az épület hagyományosan háromsejtű beosztással épült, helyiségei: szoba, pitvar, konyha és kamra. Az épület különösen szép építészeti megoldása az ablakokat övező tulipános kőkeret. Az épület mögött gazdasági épületek voltak, amelyek részben lebontásra kerültek.

A ház első helyisége az un. tisztaszoba, ahol ennek megfelelően a menyasszony által hozományba kapott reprezentatív bútorok kerültek elhelyezésre. A szoba jobb oldali fal része mellett került elhelyezésre a festett színes virágokkal gazdagon díszített tornyos felvetett ágy. Az ágyon kerültek elhelyezésre a menyasszony által kapott, kézi hímzéssel, un. singolással díszített ágyneműk (9 párna, 1 dunna, díszlepedő), amelyet alvásra soha nem használtak, de jelezte tulajdonosának a helyi társadalomban elfoglalt gazdasági helyzetét. Az ágyhoz tartozik a szintén festett virágokkal díszített rózsás vagy tulipános láda, amely a különböző ruhaneműk tárolására szolgált.

A szoba bal oldali és szembeni fal része mellett került elhelyezésre a sarok lóca, előtte az asztal és székek. A szobaajtó bal oldalán található az öt fiókos komód, helybeli elnevezése kaszli, amely szintén a különböző ruhaneműk, továbbá asztali és agyi vászonneműk tárolására szolgált.

A szobaajtó jobb oldalán található a sárpadkával készült boglyakemence, amelyet a pitvarból fűtöttek. Funkciója kettős volt, egyrészt fűtötte a szobát, másrészt különböző ételeket főztek - és kenyeret, kalácsot sütöttek benne. A szoba falain régi családi fotók, katonai obsitok és a kor ízlésének megfelelő szentkép nyomatok kerültek elhelyezésre. A mestergerendát a háziasszonyok által vásárokon beszerzett festett keménycserép tányérok és bögrék dísztik. A szoba enteriőr jellegét erősíti a különböző korosztályokat népviseletben ábrázoló bábuk látványa.

A Tájház következő helyisége a pitvar, konyha, amely eredetileg két, egymástól boltívvel elválasztott helyiségből állott, azonban a későbbi átalakítások eredményeként a korábbi szabadkéményt, valamint a konyhát és a pitvart elválasztó boltívet megszüntették és egy ténylegesen konyha funkciójú helyiséget alakítottak ki amely a jelenlegi formában látható. A konyában kerültek elhelyezésre a konyhai főzés és sütés munkaeszközei.

A Tájház harmadik helyisége az ácsolt fagerendás mennyezetű kamra, amely az első szoba tisztaszoba jellege miatt különböző generációk közös hálóhelyéül is szolgált. Ennek megfelelően ezen helyiség is tartalmaz a lakó és hálóhelyiség funkcióhoz kapcsolódó festett rózsákkal díszített nyoszolyát és ládát. Itt található továbbá a festett bútorok megjelenése előtti időkből származó, keményfából készült, az elején geometriai mintákkal gazdagon díszített ácsolt láda. Ezen helyiségben került elhelyezésre három tároló vitrin, amelyekben különböző sérülékeny régi iratok, és textilek kerültek kiállításra.