A Tárkányi Sándor, Golda János és Karácsony Tamás által tervezett kiállítás a győri bemutató után megjárta Pécset, Budapestet, Kolozsvárt, Nagyszebent, Brassót, Râmnicu Vâlceat, hogy 2009 november 11 - december 7-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Lovagtermében keltse a magyar építészet jó hírét.

"Az anyag nem stílusválogatás, nem vonható ki belőle ízléspreferencia. 20 év legfontosabb alkotói csoportjait és munkáit dokumentálja" - írja a kiállítás katalógusának bevezetőjében Somogyi Krisztina. Valóban, megtaláljuk a végleteket és az azok között húzódó kitöltő részt is.

A tér mindig adott, de a jel által alkítható, átalakítható. Ebben a térben színes káoszban családi házak és reprezentatív épületek, jelentéktelen és jelentékeny épületek sorakoznak fel apró jelekként. A jeleket (az épületeket) a kor hozta fejlődés, a megrendelői igények, az adottságok, a jogszabályok, az alkotói tehetség határozza meg, és ezek pecsétje visszahat a térre és az időre is, az élőlényekre, az emberekre és hosszú időket meghatározó bélyege korlenyomatként marad meg a történelemben, építészettörténetben.

A legjobb alkotások saját szűkebb régiójukon kívül is ismertek: a pannonhalmi apátság Skardelli György által tervezett fogadóépülete és a Czigány Tamás-féle borászata, Csillag Katalin és Gunther Zsolt Audi Fóruma, Patartics Zorán Győri Ítélőtáblája korszakalkotó remekek. A másik végletet a kommersz bevásárlóközpontok, üzemi épületek, lélektelen lakótömbök jelentik - kordokumentum ez is, csak így lehet teljes a kép.

A kiállítási anyagban a 2000-es évek építészete dominál, az előző évtizedből csak néhány ház került bele a válogatásba. A kiállítás több mint 70 pannóból és egy pár makettből áll, amelyhez elkészült egy 84 oldalas "KALAUZ" (katalógus) is. Az elmúlt két évtized győri építészetét dióhéjban bemutató "Térjel" kiállítás katalógusa sorra veszi a rendszerváltás óta épült győri vagy győri építészek által tervezett környékbeli, mosonmagyaróvári, csornai, pannonhalmi fontosabb épületeket.

A "Térjel" kiállítás és katalógus több célt is szolgál: azon túl, hogy az egyre rohamosabban beépülő tereink minőségére és milyenségére hívja fel a figyelmet, kordokumentum, nevel, ötleteket szolgáltat, érveket és ellenérveket szül egy jel - vagy jelek - elfogadásáról vagy elutasításáról, hasznáról, hasztalanságáról, használhatóságáról, hasznavehetetlenségéről stb.. Mindenképpen figyelemfelkeltő jelleggel bír és mutatja, milyen nagy szükség lenne az elmúlt évtizedek helyi, erdélyi építészeti termésének számbavételére, hasonló kötetekre és kiállításokra.