Mi a vers? Hogyan változik generációról generációra a vers természete és befogadói horizontja? Egyáltalán, ma hol van, hol lehet helye a versnek?

Budapesti debütálása után ezúttal Győrben kerül bemutatásra Magolcsay Nagy Gábor és Pántya Bea közös kiállítása, amely a lírai szöveg kapcsán az alkotó jellegű befogadói aktivitásra fókuszál. A logo-mandala műfajára alapozott vizuális költemények a látogatót nem kizárólag olvasásra, de szemlélődésre, megfigyelésre hívják, bizonyos esetekben pedig a költeményre irányuló fizikai beavatkozásra is buzdítják az észlelési-olvasási lehetőségek kiaknázásának reményében.

„A logo-mandala művészeti jelentősége az értelmezés pluralitásában rejlik: az alkotó nem diktálja a jelentést a befogadónak, hanem vele együttműködésben teremt értéket. Ilyen értelemben a logo-mandala a költészet metanoiája – egy lerombolt és alapjaiban újraalkotott művészeti rend, a közönségétől elidegenedő kortárs művészet megtérési lehetősége, és mégsem több az alkotó és befogadó közös esztétikájának új megfogalmazásánál." (Körtesi Márton író, újságíró)

A költő és a képzőművész kísérleti tevékenysége a látható nyelvből kiindulva, és a képzőművészet eszközeire támaszkodva fűzi össze a gondolatokat, és jeleníti meg az érzékelés és az észlelés lehetőségeit. Egy új irány kutatása ez, amely az olvasó elé terítve jeleníti meg a gondolat szabadságát, a jelentés többszólamúságát és a kép végtelenségét.

„Sem a megtekintés, sem a művek befogadása nem történhet meg egyik pillanatról a másikra. Ugyanis nemcsak nézni vagy olvasni kell, a kettő itt egymással karöltve működik csak. A körkörösen elhelyezett vagy a visszafelé is olvasható szavak miatt minden többértelművé válik, s ezzel a fogással az alkotók tulajdonképpen bevonják a közönséget az alkotás folyamatába." (Szarka Károly író, újságíró)

„A Metanoia Park a megtérés kertje, amely átmenetet képez a vizuális érzékelés eredendően feldaraboló, idő- és tértörésekre koncentráló volta és az olvasás kultúrája által kitermelt betűrendszerek statikája között. Ez a park, a szavak parkja, képekkel van kikövezve. Vagy éppen fordítva: ez a park, a képek parkja, amely szavakkal van kikövezve. A megfordítás, a visszafelé olvasás, a kombinatorikusság szinte valamennyi műtárgy lényegéhez tartozik." (Áfra János költő, művészeti író)

Magolcsay Nagy Gábor (1981) írásai, vizuális és intermediális költeményei rendszeresen jelennek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, antológiákban, művészeti kiadványokban és tárlatokon. A LITOS alkalmazott művészeti vállalkozás alapítója és alkotója.

Pántya Bea (1986) vizuális művész, a MOME animáció szakán végzett 2012-ben. Kísérleti stop motion filmjei: Lépések (2010), Titok (2010), Árvíz (2011), Transit (2012). Utóbbival a 2013-ban, Belgrádban megrendezett Európai Animációs Diákfilmek Fesztiválján (FESA) első díjat nyert.