Kétszáz éve született a németajkú és katolikus budai polgárcsaládból származó, az 1840-es évek Budájának egyik legrokonszenvesebb alakja, Házmán Ferenc. A városhoz nemcsak születése, hanem hivatali pályafutása is kötötte, amely a budai tanács szolgálatában kezdődött. Rövid idő alatt a város főügyésze, majd főjegyzője lett. Alapítója a Budai Casino-nak, az Országos Iparegyesület és az Országos Védegylet helyi fiókjainak. Országgyűlési követ az 1843-44. és az 1847-48. évi országgyűlésen; a magyar nyelv és nemzetiségről érvényt szerezve ő szólalt meg először magyarul a budai tanácsülésen.

Tanácsnok és osztályigazgató

Batthyány Lajos kormányának megalakulása döntő fordulatot jelentett életében: Szemere Bertalan belügyminiszter tanácsnoknak és osztályigazgatónak nevezte ki. Az 1849. évi április 14-i trónfosztás után a Szemere-kormány külügyminisztériumába helyezték át. A szabadságharc leverésének utolsó napjaiban menekült török földre, de előbb segédkezett Szemerének a korona és a koronázási jelvények elrejtésében az Orsova melletti füzesben. Követte Kossuth Lajost az ázsiai száműzetésbe, onnan szabadulva, 1851-ben New Yorkban telepedett le.

Házmán kitanulta a fotografálást, mint Szemerének 1853. február 4-én kelt levelében írja: "Kedves Barátom! Meade Henrik, daguerrei művész, kinek tanítványa valék, ügyeiben franciahont készülvén meglátogatni, Hozzád bevezetést kíván nyerni. Az alkalmat használandván, képedet akarja bírni, és gr. Batthyányiét."

A hazajövetel ára: hűségeskü

Az emigráció idején volt nyelvtanár, borkereskedő, majd a 60-as években selyemhernyó tenyésztésbe fogott ingadozó eredménnyel. A hazajövetel ára 1867-ig a hűségeskü letétele lett volna, ezért csak a kiegyezés után tért haza. A hűségeskü elutasításáról a Magyar Országos Levéltár egy dokumentuma is tanúskodik a kiállításban.

1873-ig Buda polgármestere volt.

A kiegyezés után szülővárosa megválasztotta és hazahívta polgármesternek. Így a városegyesítésig, 1873-ig Buda polgármestere, négy cikluson át pedig kormánypárti képviselője volt. Buda és Pest egyesítésére ő tett először javaslatot az 1847-48. évi országgyűlésen. Budapestnek, bár jelölték, nem ő lett főpolgármestere, hanem Ráth Károly. Az 1880-as években végleg visszavonult a közéleti szerepléstől. 1894. április 14-én ért véget Jókai Mór tollára illő, fordulatokban gazdag, hosszú életpályája.

A kiállításban e kalandos életet 80 db tárgy jeleníti meg, köztük személyes darabok, fényképek, portrék, városlátképek, dokumentumok és borászati eszközközök.

A kiállításra a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeiből származó tárgyak mellett a következő intézmények kölcsönöztek műtárgyakat:

- Budapest Főváros Levéltára
- Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Tár
- Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok
- Magyar Országos Levéltár
- Verderber magángyűjtemény