Halász András festőművész a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait festő és képgrafika szakon. Már a főiskolai években szervezte a "Rózsa-kör" nevű avantgárd csoportosulást. A Főiskola elvégzése után sokféle műfajt kipróbált: fotogramokat, grafikákat, konceptuális munkákat, és performanszokat készített. Rendszeresen szerepelt alternatív klubokban, művelődési házakban és magánlakásokban is. Első egyéni kiállítása 1978-ban volt a székesfehérvári Ifjúsági és Úttörőházban.

Szellemi és művészeti aktivitása - a kellő nyilvánosság hiánya miatt - Magyarországon nem bontakozhatott ki, ezért 1979-ben emigrált: először Párizsba, majd New Yorkba ment. New Yorkban kezdett igazán a festészettel foglalkozni. 1982-ben elnyerte a PS 1 (Project Studios One) nemzetközi művészház kétéves ösztöndíját, műtermet és rendszeres bemutatkozási lehetőséget kapott. Olyan új festői koncepciót valósított meg, amelyben a valóság és annak ábrázolása alig választható el egymástól. Művei több New York-i galériában szerepeltek, többek között azokban az azóta már művészettörténelemmé vált East Village-i galériákban, amelyek a nyolcvanas években a l egprogresszívebb, legfrissebb irányzatokat mutatták be.

1990-től már legálisan is hazalátogathatott Budapestre, ettől kezdve itt is rendszeresen szerepelt. A kilencvenes évek végétől festészetéből fokozatosan elhagyta a koncepciót, tartalmat, és a tiszta festői látványra koncentrált. 2000 körül kezdődött máig tartó legújabb periódusa, a csendéletek. A környezetében található szándékosan hétköznapi, nem szép, nem érdekes tárgyakból állítja össze szikár csendéleteit: asztal, szék, létra, festékes vödör, ruhadarab, ruhásszekrény, tekercs vászon, mosógép, pukkanós tekercs, műanyag palack. Ezt az "antifestészeti" témát minden artisztikumot mellőző, konvencionális festészeti eszköztárral, redukált színskálával festi meg.

Székesfehérvári kiállításán legújabb, eddig nem látott festménysorozatát mutatja be, mely szintén a 2000 óta tartó "csendéletek" alkotói periódushoz kapcsolódik. Lakásának, műtermének részleteit, üres tereit festi meg, egy új tárggyal, a papírdobozzal bővítve a sorozat témáit.