Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.12.17.
Szombathely
2017.11.18. - 2017.12.22.
Debrecen
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.11. - 2017.12.11.
Kecskemét
2017.11.09. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.08. - 2018.01.07.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Gömöri Múzeum - Putnok
A múzeum épülete
Cím: 3630, Putnok Serényi László tér 10
Telefonszám: (48) 430-292
Nyitva tartás: H-P 8.00-16.00, Szo 10.00-14.00
Előzetes bejelentés alapján eltérő időpontban is fogadunk látogatókat.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2001.10.26. - 2002.04.20.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Gömör vármegye története a honfoglalásig vezethető vissza. Szent István államában határvármegye volt. A vármegyének nevet adó vár a Sajó mellett, Sajógömör határában épült. (A "gömör" szó egyébként török eredetű, talán a vármegye első ispánjának nevét őrzi.)

A királyi vármegye gazdagságát nem csak természeti kincseinek, erdeinek, bányáinak köszönhette: igaz, 1243-ban már fel jegyezték, hogy Berzéte határában aranymosással foglalkoztak. Azonban nem csak mosták az aranyat, hanem az asszonyaik által szőtt len- és kendervásznak díszítésére is felhasználták e nemes fémet. A házi szükségletet meghaladó textíliákat a helyben felvásároló kereskedőknek adták el. Az ebből befolyó éves jövedelem a 18-19. századfordulón mintegy 300 ezer arany volt. A vármegye gazdagságát sok szép nemesi udvarház őrzi.

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a 281 gömöri településből mindössze 21 maradt hazánk területén: ezek alkotják a magyarországi gömöri településeket. A hazai gömöri táj érinti a Sajó-völgyét, a Putnoki-dombságot és az Aggteleki-hegységet.

A kutatás azonban Gömört néprajzilag önálló tájegységként kezeli továbbra is, hiszen a hazánkon inneni és túli területeket összeköti a közös történelem, a hasonló kulturális örökség - az északi palócság népcsoportján belül. Az itt élő emberek azóta is őrzik a nagyanyjuk, dédanyjuk által készített finom kézimunkák legszebb darabjait.

Malonyay Dezső: A magyar nép művészete című könyvében így ír a palócokról: "...Hanem azért itt is megbecsülik ezeket a régi jó munkákat; a recés, a csipkés szélű nagy terítőket tisztán, összehajtogatva tartogatják a ládafenéken s csak kiváló alkalmakra veszik elő. Csetnekvölgyén a szülő asszony ágya köré akasztják, másutt meg öregasszonyok kívánkoznak véle a sírba, és szemfedőnek tartogatják. Az emberi élet legszebb perceihez adják: a születéshez meg a halálhoz."

A kiállítás keretében ezeket a Gömörben készült "régi jó munkákat" ismerhetik meg az érdeklődők.