Eseménynaptár
2017. június
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2017.06.22. - 2017.09.03.
Budapest
2017.06.21. - 2017.08.23.
Budapest
2017.06.20. - 2017.07.20.
Budapest
2017.06.20. - 2017.10.31.
Kecskemét
2017.06.19. - 2017.08.22.
Budapest
2017.06.19. - 2018.03.01.
Kecskemét
2017.06.19. - 2017.08.11.
Kaposvár
2017.06.17. - 2017.07.31.
Debrecen
XY
2017.06.16. - 2017.07.15.
Szarvas
2017.06.15. - 2017.07.09.
Miskolc
2017.06.14. - 2017.07.23.
Budapest
2017.06.02. - 2017.07.10.
Budapest
2017.05.24. - 2017.06.24.
Hódmezővásárhely
2017.05.24. - 2017.06.25.
Cegléd
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2017.01.18. - 2017.07.01.
Budapest
2016.06.25. - 2017.06.25.
Szentes
2016.06.25. - 2017.06.25.
Budapest
2014.09.01. - 2017.07.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
Gömöri Múzeum - Putnok
A múzeum épülete
Cím: 3630, Putnok Serényi László tér 10
Telefonszám: (48) 430-292
Nyitva tartás: H-P 8.00-16.00, Szo 10.00-14.00
Előzetes bejelentés alapján eltérő időpontban is fogadunk látogatókat.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2001.10.26. - 2002.04.20.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Gömör vármegye története a honfoglalásig vezethető vissza. Szent István államában határvármegye volt. A vármegyének nevet adó vár a Sajó mellett, Sajógömör határában épült. (A "gömör" szó egyébként török eredetű, talán a vármegye első ispánjának nevét őrzi.)

A királyi vármegye gazdagságát nem csak természeti kincseinek, erdeinek, bányáinak köszönhette: igaz, 1243-ban már fel jegyezték, hogy Berzéte határában aranymosással foglalkoztak. Azonban nem csak mosták az aranyat, hanem az asszonyaik által szőtt len- és kendervásznak díszítésére is felhasználták e nemes fémet. A házi szükségletet meghaladó textíliákat a helyben felvásároló kereskedőknek adták el. Az ebből befolyó éves jövedelem a 18-19. századfordulón mintegy 300 ezer arany volt. A vármegye gazdagságát sok szép nemesi udvarház őrzi.

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a 281 gömöri településből mindössze 21 maradt hazánk területén: ezek alkotják a magyarországi gömöri településeket. A hazai gömöri táj érinti a Sajó-völgyét, a Putnoki-dombságot és az Aggteleki-hegységet.

A kutatás azonban Gömört néprajzilag önálló tájegységként kezeli továbbra is, hiszen a hazánkon inneni és túli területeket összeköti a közös történelem, a hasonló kulturális örökség - az északi palócság népcsoportján belül. Az itt élő emberek azóta is őrzik a nagyanyjuk, dédanyjuk által készített finom kézimunkák legszebb darabjait.

Malonyay Dezső: A magyar nép művészete című könyvében így ír a palócokról: "...Hanem azért itt is megbecsülik ezeket a régi jó munkákat; a recés, a csipkés szélű nagy terítőket tisztán, összehajtogatva tartogatják a ládafenéken s csak kiváló alkalmakra veszik elő. Csetnekvölgyén a szülő asszony ágya köré akasztják, másutt meg öregasszonyok kívánkoznak véle a sírba, és szemfedőnek tartogatják. Az emberi élet legszebb perceihez adják: a születéshez meg a halálhoz."

A kiállítás keretében ezeket a Gömörben készült "régi jó munkákat" ismerhetik meg az érdeklődők.