A kiállítás egy hároméves német-magyar kutatási projekt több tudományterületre kiterjedő eredményeinek összegzése. A tárlat középpontjában a Keszthely-fenékpusztai késő római erőd és annak utóélete áll. Az erőd területén 125 éve kezdődött régészeti feltárások eredményeinek bemutatásán túl a kiállítás elénk tárja a lelőhelyen előkerült archeobotanikai maradványokat, melyek segítségével a vaskori és római kori növénytermesztés is rekonstruálható, továbbá a területen folyt geológiai kutatásokat, melyek a Balaton vízszintjének változására és annak környezetre gyakorolt hatására világítanak rá.

A fenékpusztai erőd környezetében előkerült több mint 1000 temetkezés antropológiai vizsgálatának bemutatása az elhunytak nem- és kormeghatározásán túl a táplálkozás, valamint a halott eredetének kérdését is górcső alá veszi. Az antropológiai kutatások alapján a kiállításon több arcrekonstrukció is bemutatásra kerül.

Keszthely-Fenékpuszta a népvándorláskori ún. Keszthely-kultúrának is központja. A kiállítás kiemelten foglalkozik az 5-7. századi népesség késő antik- keresztény tradíciókat tükröző tárgyi hagyatékával és történetével.

Keszthely-Fenékpuszta mint régészeti park? - teszik fel a kérdést a tárlat rendezői és keresik rá a választ Nyugat-európai példák és az eddigi kutatások alapján a kiállítást záró teremben.

A kiállítás magyar és német nyelvű. A témában való elmélyülést pedig egy háromnyelvű katalógus (magyar, német, angol) segíti.