Eseménynaptár
2018. július
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.07.01. - 2018.07.31.
Tiszafüred
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10-17.30
páratlan heteken csütörtökön Múzeum+: 18-22
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2007.09.07. - 2008.03.02.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
A rézmetszés technikája valószínűleg az 1430-as években a Felső-Rajna vidéki ötvösműhelyekben alakult ki. A fémmegmunkálás egyik mozzanatából ered: az ötvösök, miután vésővel bemélyítették az anyag felületére a díszítést, próbaképpen befestékezték a mintát, majd nedves papírt nyomtak rá. A papír kiszívta a festéket a mélyedésekből, a lapon pedig megjelent a vésett minta tükörképe. Az ötvösök kezdetben a díszítések helyességének ellenőrzésére és a minták megőrzésére, terjesztésére használták a nyomatokat, később viszont a szobrászok, festők számára is mintaképül szolgáltak a sokszorosított kompozíciók. Az elkészült lemezről a festékezés, törlés és papírra préselés ismétlésével számos egyforma levonatot lehet készíteni, attól függően, hogy milyen a lemez minősége, milyen mélyre hatol a véső, illetve mekkora hozzáértéssel végzik a festékezést és a nyomtatást a mesterek. A kiállításon látható legkorábbi lapok a 15. század második felében készültek, itáliai és német mesterek, közöttük Andrea Mantegna, Antonio Pollaiuolo, Martin Schongauer, Israhel van Meckenem művei.

A 16. századi német rézmetszés jelentőségét a tárlat elsősorban a nürnbergi festő és grafikus, Albrecht Dürer metszetein keresztül mutatja be, akinek tevékenységével a rézmetszés a virágkorát élte. A XVI. század nemcsak német nyelvterületen számított termékeny időszaknak a rézmetszés történetében: Németalföldön Lucas van Leyden, Hendrick Goltzius, Jan Saenredam, Aegidius Sadeler, Jacob Matham és Jan Muller a korszak legkiválóbb grafikusművészei közé tartoztak. A 16. századi itáliai művészeket elsôsorban Giulio Campagnola, Marcantonio Raimondi és Giorgio Ghisi képviseli a kiállításon, a franciákat Jean Duvet és a fontainebleau-i iskola tagjai. A következő két évszázadban elsősorban reproduktív grafikák születtek, ezért Pieter Pauwel Rubens és Antoine Watteau festményei után készült lapokból és a francia portré-metszetekből válogattak a kiállítás rendezői.

A 18. század kiemelkedő mestere az angol William Hogarth, akinek számos lapját őrzi a múzeum. A 19. és a 20. században más sokszorosított grafikai eljárások kerültek előtérbe, a rézmetszet ekkorra elvesztette jelentőségét, így a tárlat a XVIII. században készült művekkel zárul, négy évszázad művészeti termését áttekintve. A kiállításon egy-egy meghatározó mestertől több lapot is láthat a közönség, így kirajzolódhat egyéni stílusuk és világossá válnak újító technikai vívmányaik. A látogatók a nagyszabású tárlaton megismerhetik a rézmetszés szerszámait, valamint a rézlemez megmunkálásának fázisait.

A tárlat kurátora Gerszi Teréz és Bodnár Szilvia.