Sűrű dohányfüst, kackiás lámpaernyők, vörös fény, pirinyó asztalok mellett hűtővödrökben pezsgő, Szép Ernő csípős rigmusai, Heltai Jenő dalai - ilyen volt száz éve az első pesti kabaré, a Bonbonniere a Teréz körúton, a mai Művész Mozi helyén. És hogy mi maradt ránk ebből mára, arra a Budapesti Történeti Múzeum "Kabaré 100" című tárlata válaszol. A Múzeumi Világnapon megnyílt kiállítás a műfaj hőskorát eleveníti fel, amikor íróink legjava, köztük Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő és Karinthy Frigyes voltak a kabaré szerzői, megteremtve egy addig ismeretlen műfajt, az irodalmi kabarét.

A kabaré magyarországi meghonosodásakor francia elődjéhez állt közelebb. Pesten és Párizsban egyaránt a sanzoné volt a főszerep, ám a műsorok szerkezete a berlini mintát követte. Jelenetek, monológok, versek és persze a mindig ízléses drámai sanzonok váltották egymást. A műsorszámok közötti szünetekben pedig, a konferanszié figurájának megteremtője, az újságíróból lett kabaréigazgató, Nagy Endre nevettette a pesti dámákat s urakat. Hogy mindezen túl minek köszönhette népszerűségét a kabaré? Talán annak is, hogy kezdettől fogva társadalmi kritikát gyakorolt, az újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre, tréfálkozva mondott ki keserű igazságokat, azaz egyfajta történetírást jelentett.

A János vitéz Iluskájaként megismert kabaré-énekesnő, Medgyaszay Vilma tüll kendője, kézi tükre, kedvenc kutyájának féltett fotója, vagy a New York Kávéház márványasztala Nagy Endre, Heltai Jenő, Molnár Ferenc kézjegyével. Néhány tárgy a kiállítottak sokaságából, melyek az egykori kabaréhelyszínek, az előadott sikeres műsorszámok, a színészek és nem utolsósorban a halhatatlan szerzők előtt tisztelgő kiállítás részét képezik. A tárlat látogatói eredeti hangfelvételen hallgathatják Nagy Endrét, régi kabaréjeleneteket nézhetnek meg, egy pénztárkönyv segítségével bepillantást nyerhetnek az akkori bohémvilág mindennapi gondjaiba, és láthatják azokat a korabeli színes karikatúrákat, amelyek a magyar kabaré nagy alakjairól, többek között Kabos Gyuláról és Békeffi Lászlóról készültek.

A Budavári Palotában szeptember 20-ig látható kiállításon, az egykori szórakozóhelyet idéző enteriőrben filmek, fotók, hangfelvételek és eddig ki nem állított relikviák adják vissza a századelő e sajátos intézményének hangulatát. A kiállítás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésével valósult meg.

A kiállítás rendezője: B. dr. Varga Judit