Liszttől semmiféle hangfelvétel nem maradt az utókorra, barátai és tanítványai közül azonban elég sokak játékát örökítették meg a hangrögzítésnek ezzel - a XX. század első három évtizedében különösen népszerű, mára azonban már elfeledett - eszközével.

A kiállításon főként a Welte-cég anyagából válogattuk ki a Liszthez szorosan kötődő művészek felvételeit: az ő gépzongora-tekercseikből meg is szólal néhány a Liszt 1880-as Chickering-zongorájához kapcsolt gépzongora-előtét segítségével.

A Lipcséből érkezett fénykép-sorozat a Hupfeld-cég "phonola" felvételein közreműködő művészeket mutatja be. A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és az Országos Széchényi Könyvtár anyagából néhány jellegzetes kép, kotta, kézirat, emléktárgy dokumentálja a kiválasztott művészek és Liszt kapcsolatát. Egy 1927-es Welte-katalógus bizonyítja, hogy nemcsak Liszt közvetlen köre, hanem más művészek is különösen szívesen rögzítették - gépzongora segítségével - a zeneszerző műveit és átiratait.

A földszinten egy olyan működő gépzongora is látható, melybe beépítették a hangfelvételeket papírtekercsek segítségével reprodukáló készüléket.