Budapest 150. születésnapja alkalmából egy különleges, több mint száz művet felvonultató fotókiállítás látható november közepétől a Magyar Nemzeti Galériában. A Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a virágkorát élő, századfordulós fővárost idézi meg. A Fortepan csapata a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében egy német képeslapkészítő cég budapesti városfotóinak Magyarországon eddig ismeretlen negatívjaira bukkant, a kiállítás ebből a fényképanyagból mutat be egy izgalmas válogatást. A képeslapfotókat Schoch Frigyes, a jómódú budapesti vállalkozó és hobbifotós felvételei egészítik ki, aki egyedi térhatású fényképeken örökítette meg a fiatal metropoliszt.

A kiállítás a fővárosnak azt az időszakát idézi meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte.

A tárlaton először láthatja a közönség a német Brück & Sohn képeslapkészítő cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfényképeit, amelyeken az emblematikus épületek mellett nemegyszer kis utcai történetekben bukkannak fel a nagyvárosi hétköznapok. A magyar piacra készített képeslapok a rohamos léptekben fejlődő századfordulós Budapestnek az idelátogatók számára legvonzóbb helyszíneit mutatják be, fókuszukban számtalan pompás, akkor még fiatal épülettel, melyek ma is ikonikus büszkeségei városunknak. A kiállítás másik része a svájci származású budapesti építési vállalkozó, lelkes hobbifotós, Schoch Frigyes térhatású sztereoképeiből áll, amelyeken privát nézőpontból bontakozik ki a világvárossá érő Budapest. A korabeli fotókon látható épületek, helyszínek egy része mára jelentősen átalakult, vagy – fájdalmasan sok esetben – megsemmisült a háborús pusztításban. A tárlat ezért a korabeli felvételek mellett bemutatja az ábrázolt helyszínek későbbi sorsát vagy mai képét is.

A porcelánjáról híres németországi Meißenben 1793-ban alapította meg a Brück család a Brück & Sohn néven sikeressé vált képeslapgyártó cégét, amely hét generáció vezetésével egészen 2019 márciusáig, azaz 226 éven át töretlenül működött. A Brück & Sohn sok német város mellett Budapestről is készített képeslapokat, a magyar fővárosról több mint 500-félét. A képes levelezőlapokhoz tartozó, Magyarországon eddig ismeretlen fotóanyagot a Brück család a drezdai Deutsche Fotothek archívumnak adta el. Az anyagra a Fortepan kutatói bukkantak rá, s a digitalizált képek a kiállítás megnyitása után a Fortepan fotóarchívumban is elérhetők lesznek.

A svájci származású Schoch Frigyes (1856–1924) jómódú budapesti vállalkozó volt, cégtársaival elsősorban a Délvidéken és Erdélyben építettek vasutat, lakó- és középületeket. 1900 körül vásárolt egy sztereokamerát, amellyel Erdélytől Budapesten és Ausztria havas hegycsúcsain át az Adriáig sok különleges életképet, panorámafelvételt és képsorozatot készített. A magyar fotótörténet legnagyobb, 670 darabos, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó, 3D-ben rögzített pillanatait megőrző Schoch-hagyatékot a leszármazottak a Fortepanon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának adományozták.

A kiállítás első egysége Budapest a csúcson címmel arról a fejlődésről ad képet, amelyen a 20. század elejére Budapest átment: létrejött egy fiatal világváros, amelyet a Brück & Sohn német kiadó elkezdett a képeslapjaihoz fényképeztetni. Budapest kiterjedését és főbb statisztikai adatainak változását vetített installációban mutatjuk be. A 20. század eleji Budapestet ábrázoló képeslapokat már korábban is ismertek voltak, de a most megtalált német negatívanyagnak köszönhetően végre melléjük kerülhetnek a nagy méretű, részletgazdag nagyítások is, amelyeken a teljes fényében pompázó ifjú európai metropoliszt láthatjuk. Ebben az egységben alapvetően olyan helyszínekről lehet fotónagyításokat látni, amelyek nem változtak sokat az elmúlt 120 évben.
A tárlat második egysége a Brück & Sohn kiadót és a képeslapok fejlődéstörténetét mutatja be, illetve egy nagy installációban felvonultatja azt a több száz képeslapot, amelyet egy évtized alatt a német kiadó Budapestről megjelentetett. A képeslapok készítésének technikai hátterével is ez a kiállítási szekció foglalkozik: ismertetjük a fotók retusálásának módjait, például azt, hogy hogyan kerültek az eredeti fotókon nem szereplő emberek a képeslapokra, vagy hogyan színezték utólag a fekete-fehér fotókat. Bemutatjuk azt is, hogy az akkor a retusőrök által kézzel színezett fényképeket ma hogyan színezi egy mesterséges intelligencia szoftver, amely ugyanúgy nem „járt” a fotók készítésének helyszínén, ahogyan az akkori Németországban dolgozó retusőrök is csak a fantáziájukra hagyatkozhattak.
Hogy közelebb hozzuk a fotók készítésének korszakát, olyan mozgóképeket vetítünk, amelyek köthetők a képeslapfotókon látható helyszínekhez, így megelevenedik előttünk a század eleji magyar főváros.

A kiállítás következő egységében a hivatalos képeslapfotók mellé egy privát nézőpontú anyagot, Schoch Frigyes sztereoképeit illesztettük. A térhatású fotók egy nagy méretű installációban tekinthetők meg, amely az egykori Universum Világpanoráma nevű, moziszerű sztereonézőt idézi. A korabeli sztereokamera és -néző mellett a sztereolátás és -fotózás elvét is megismerhetik a látogatók, valamint megnézhetnek egy válogatást azokból a családi fotókból is, amelyek Schoch Váci utcai lakása előtt készültek a körfolyosón.
A kiállítás utolsó szekciójában a sokat változó főváros néhány nagyobb átalakuláson átment pontjára látogatunk el. Bár Budapest nagyon sok helyen szerencsésen megőrízte a századforduló időszakára kialakult arculatát, az első világháború és az azt lezáró trianoni békediktátum tragédiákkal terhes évtizedek nyitánya lett Magyarország és ezen belül a főváros számára is, amelynek épületállománya különösen súlyos veszteségeket szenvedett a második világháború során. A kiállítás záró szekciója azt mutatja be, hogy mennyit és milyen módon változott Budapest az első aranykorát követő 100 év alatt.