Eseménynaptár
2022. január
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2022.01.25. - 2022.01.25.
Budapest
2022.01.25. - 2022.01.25.
Miskolc
2022.01.24. - 2022.01.24.
Salgótarján
2022.01.23. - 2022.01.23.
Debrecen
2022.01.23. - 2022.01.23.
Budapest
2022.01.22. - 2022.01.22.
Budapest
2022.01.22. - 2022.01.22.
Gyula
2022.01.22. - 2022.01.22.
Budapest
2022.01.22. - 2022.01.22.
Budapest
2022.01.22. - 2022.01.22.
Szécsény
2022.01.22. - 2022.02.11.
Győr - Ménfőcsanak
2022.01.21. - 2022.02.27.
Miskolc
2022.01.21. - 2022.03.13.
Miskolc
2022.01.21. - 2022.02.25.
Székesfehérvár
2022.01.20. - 2022.05.29.
Szombathely
2022.01.20. - 2022.04.02.
Gyula
2022.01.20. - 2022.03.13.
Budapest
2022.01.18. - 2022.09.18.
Szekszárd
2022.01.15. - 2022.03.19.
Budapest
2022.01.15. - 2022.05.31.
Budapest
Műcsarnok - Budapest
A Műcsarnok épülete
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 37.
Telefonszám: (1) 460-7000, (1) 363-2671
Nyitva tartás: SZERDA, CSÜTÖRTÖK, VASÁRNAP 10-18 ÓRÁIG, PÉNTEK, SZOMBAT 12-20 ÓRÁIG
2021.12.18. - 2022.03.13.
időszaki kiállítás, képzőművészet, kortárs, újkori művészet, XX. századi művészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Belépő felnőtteknek
(a Műcsarnok + az Ernst Múzeum megtekintésére)
1400 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 éves korú EU-s állampolgárok)
600 HUF
Belépő diákoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 6-26 év)
700 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 62-70 év)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 éves korú EU-s állampolgárok)
600 HUF
Belépő családoknak
(1 felnőtt + 2 gyermek)
1800 HUF
/ család
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
2400 HUF
/ család
Barabás Márton (1952) műfaji szempontból sokszínű életművének egyik legjellemzőbb elvont motívuma a zene, valamint a zeneiséget jellemző fogalmak, mint az ismétlés, a repetíció, a rész és az egész egymáshoz való viszonyának kérdése. A másik pedig a zene megtestesülését jelképező konkrét motívum, a zongora (és egyéb hangszerek, illetve a zenéhez kapcsolódó tárgyak), melyek szervezőelemként és jellegzetes védjegyként alkotói periódusainak mindegyikében központi szerepet játszanak.
Barabás Márton: Önarckép, 1981-82, olaj, fa, farost
Barabás művészete a főiskolai évek után a hetvenes évek végén indult. Nagy visszhangot kiváltó korai művei már jelezték, hogy művészi figyelmének fókuszában a múlt, a kulturális emlékezet „lejárt szavatosságú” tárgyainak újrahasznosítása, illetve rekontextualizálása áll, amelyet olykor csendes konceptualizmussal, máskor érzéki festőiséggel, néha a preparátor szigorú következetességével, vagy épp áradó játékossággal és humorral bont ki művein. A nyolcvanas évek első felében a fotó alapú realizmus és a hagyományos képtértől való eltávolodás jellemezte, majd az évtized második felében az újfestészet „szubjektív historizmusának” szellemében alkotta meg műveit. A 90-es évek folyamán tárgyalkotását a formai puritánság és a konstruáló építkezés jellemezte: az objektek, a térvonalak és az installáció műfaján keresztül jutott vissza a 90-es évek végén a festészethez. Pályája eleje óta egészen a mai napig jellemző szemléletére, hogy művei nem kizárólag önmagukban létező, szeparált műtárgyak, hanem alkalomszerűen (kiállításokkor) és tudatosan egy nagyobb installáció részévé válnak, kiegészülnek társaikkal és kontextust teremtenek a barabási univerzum egyéb tárgyaival: zongoracsigák a térvonalakkal, festmények a szobrokkal, objektek a könyvtárgyakkal, akár az életmű különböző időszakaiból is.

Barabás Márton négy és fél évtizedes életművének feltérképezése nemcsak vizuális sokszínűsége miatt izgalmas feladat, hanem azért is, mert az œuvre együtt lüktet a 80-as és 90-es évek, majd pedig az ezredforduló utáni művészet fontos kérdéseivel, problémáival és dilemmáival. A Műcsarnokban megrendezett visszatekintő életmű kiállítás rekonstrukciós kísérletnek fogható; a laza időrendiségben rendezett műcsoportok művész alkotóperiódusainak összefüggéseit, motívumvándorlásait és jelképhasználatát kívánják felvázolni.