Eseménynaptár
2020. december
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2020.12.03. - 2020.12.03.
Budapest
2020.12.03. - 2020.12.03.
Budapest
2020.12.03. - 2020.12.03.
Budapest
2020.12.02. - 2020.12.02.
Budapest
2020.12.02. - 2020.12.02.
Budapest
2020.12.01. - 2020.12.01.
Budapest
2020.11.27. - 2020.11.27.
Budapest
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
2020.11.26. - 2020.11.26.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.22. - 2020.12.31.
Hódmezővásárhely
2020.11.22. - 2021.03.28.
Hódmezővásárhely
2020.11.18. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.11. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.10.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.18.
Kecskemét
2020.11.09. - 2021.03.28.
Pécs
2020.11.06. - 2020.12.19.
Dunaújváros
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ - Debrecen
Cím: 4026, Debrecen Baltazár Dezső tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2020.07.19. - 2020.08.19.
időszaki kiállítás, műszaki tudományok, számítástechnikai
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
1800 HUF
Egyéni belépő diákoknak
900 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
900 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt és max. 3 gyermek)
3200 HUF
/ család
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
2000 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
1000 HUF
Kombinált belépő családoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére, 2 felnőtt és max. 3 gyermek részére)
4000 HUF
/ család
Fotó
2000 HUF
A több mint 70 éve Párizsban élő magyar képzőművész a számítógépes művészet úttörője, aki a személytelen (számító)gép használatával is képes emberközeli, az alkotó személyiségét, képzelőerejét tükröző munkákat létrehozni.
Insta
Az örökké kísérletező, fáradhatatlan Vera Molnar a machine imaginaire elvének kidolgozásával az esztétikai alapokra helyezett algoritmikus műalkotás alapjait fektette le: egy gépet definiált, amely adott szabályok szerinti programnak megfelelően működik és generál műalkotásokat. A döntés azonban itt is, mint minden alkotó folyamatban, a művészé, így az éppúgy része az alkotásnak, mint az algoritmus felépítése.

Vera Molnar 1924-ben született Budapesten, a világ mégis Franciaországból ismerhette meg. Bár 1942–47 között még a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult festőként Szőnyi Istvánnál – ahol megismerkedett Fiedler Ferenccel, Reigl Judittal, Pán Mártával és Hantai Simonnal, akikkel később Párizsban újra találkozott –, már ’47-től Párizsban él és dolgozik. Sokáig csendben, érdeklődés nélkül alkotott. Ötvenkét éves volt, amikor 1976-ban első egyéni tárlatát megrendezte a Politechnic of Central Londonban, geometrikus absztraktnak titulált, ám azon túlmutató munkáiból.

Vera Molnar művészete ugyanis különösen unikális, eltért a kor konkrét művészei által követett fő irányoktól, vizuális gondolkodása leginkább algoritmikus: a matematika, a játékosság és a véletlen fontos szerephez jutott műveiben. Férjével, François Molnarral közösen dolgozták ki önálló rendszerüket, mely a modern tudomány és művészet szoros kapcsolatából táplálkozik, s amely sok tekintetben előre jelezte az évtized művészeti, technikai fejleményeit.

Vera Molnar londoni egyéni tárlatát követően egyre inkább a figyelem középpontjába került, napjainkig számtalan egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Ma már a számítógépes művészet origójaként ismert, annak rendkívül nagyhatású alkotója. Úttörő szerepe a generatív művészetben, a struktúra és a véletlen összekapcsolásában, valamint esztétikai szerepének hiteles tisztázásában van.

A MODEM-ben látható kiállítás az életmű valamennyi állomását érinti, sajátos kurátori rendezőelv szerint. A Vera Molnar ouvre ezúttal ugyanis a hazai magángyűjtők több évtizedes gyűjtésére és fókuszaira épít, egy olyan világhírű képzőművész munkásságát mutatva be ezer négyzetméteren, akit mára a hazai közegben is a kortársak legnagyobbjai között tartanak számon.