Eseménynaptár
2020. április
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2020.04.01. - 2020.04.01.
Budapest
2020.03.29. - 2020.03.29.
Budapest
2020.03.28. - 2020.03.28.
Budapest
2020.03.28. - 2020.06.28.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.25. - 2020.03.25.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.21. - 2020.08.31.
Tiszafüred
2020.03.21. - 2020.03.29.
Kecskemét
2020.03.19. - 2020.07.19.
Szabadka
2020.03.14. - 2020.05.03.
Kecskemét
2020.03.13. - 2020.04.09.
Fülek
2020.03.12. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.11. - 2020.05.31.
Budapest
2020.03.11. - 2020.03.25.
Dunaújváros
2020.03.10. - 2020.04.19.
Hódmezővásárhely
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
Katona József Múzeum - Kecskemét
Cím: 6000, Kecskemét Bethlen krt. 1.
Telefonszám: (76) 481-350
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.03.14. - 2020.05.03.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A jubileumi biennálé legfőbb újdonsága, egyben a 2002-ben elindított sorozat szakmai elis-merése, hogy 2020. augusztus 5. – október 4. között, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresz-szushoz kapcsolódó kiállítás részeként, a budapesti Műcsarnok termeiben is megrendezésre kerül.
Oltárkereszt
Előtte 2020. május 15. – június 30. között pedig egy kisebb válogatás a Faludi Galériá-ban (Budapest, Párbeszéd Háza) is megtekinthető lesz a hagyományos kecskeméti helyszín után.

A 2019 októberében közzétett felhívásunkra ezúttal 246 művész 316 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a X. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé zsűrije összesen 146 alkotó 169 művét / sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. (A zsűri tagjai voltak: Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas grafikus- és zománcművész; Bukta Norbert Barcsay-díjas festőművész; ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a biennále alapító kurátora, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Osztály vezetője; Kontsek Ildikó művészettörténész, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója; Péter Ágnes Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, főiskolai docens, a Symposion Alapítvány elnöke.)


Ifj. Gyergyádesz László idézőjelben (akár riport formában is) felhasználható írása a biennáléról, az előzményekről és a kapcsolódó gyűjteményről

Szent vendégség (Eucharisztia / Úrvacsora)
A biennálé tematikája kivételesen egy aktuális eseményhez, a 2020. szeptember 13–20. között sorra kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (is) kapcsolódik. E kompromisszum ellenére a biennálé továbbra is hangsúlyozottan ökumenikus, ahogy azt a tematikus kiírásban is rögzítettük: „A limai dokumentum, az Egyházak Világtanácsa Teológiai Bizottságának ökumenikus szemléletű megnyilatkozása már azt is kijelenti, hogy »Az Eucharisztia a megfeszített és feltámadt Krisztusra való emlékezés (anamnészisz), azaz Krisztus egyszer s mindenkorra végbevitt, s az egész emberiségért mindig érvényes áldozatának élő és hatékony jele« (B/5–8. p.). A szentmiseáldozatot az egyszeri keresztáldozat szakramentális jelenvalóvá tételeként kell felfogni, nem pedig annak kiegészítéseként. E téren napjainkban már messzemenő egyetértés uralkodik a katolikus és protestáns teológusok között.” (Dolhai Lajos: Az Eucharisztia a keresztények egységének jele. In: Új Ember Hetilap, 2018. jan. 20.)

„Az Eucharisztia ünnepén, Úrnapján ez az antifóna hangzik el az Egyház imájában, a zsolozsmá-ban: »Ó szent vendégség, melyben Krisztust vesszük, kínszenvedésének emlékét idézzük, Isten ke-gyelmével eltelik a lelkünk, és megkapjuk jövendő dicsőségünk zálogát«. Ez a liturgikus szöveg összekapcsolja Krisztus kereszthalálának és feltámadásának a titkát a vendégség gondolatával. A Szentírás a legfontosabb erények közé sorolja a vendégszeretetet. A befogadás emberi gesztusán túl mélyebb rétegek is feltárulnak itt. […] Az Egyház számára minden szentmise »szent vendégség«: Jézus a házigazda, a hívő pedig újraéli a szentírási történéseket. A kenyérben és a borban jelenvalóvá válik Isten szeretete, áldozata, a halálon aratott győzelme. Ugyanakkor ez az ajándék el is kötelezi a befogadóit, feladatot bíz rájuk: nekik is gyakorolniuk kell a vendégség, a befogadás etoszát: »Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha me-zítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől« (Iz 58,7).” (Dr. Török Csaba egyetemi tanár inspirációs segédlete teljes egészében elolvasható volt a jelentkezők számára a Kecskeméti Katona József Múzeum honlapján.)

Olyan, a művészettörténetből már jól ismert, szimbólumok (pl. bárány, hal, kenyér, kalász, misztikus malom és szőlőprés), illetve jelenetek, történetek kapcsolódtak a kiírásunkhoz, mint például A három angyal látogatása Ábrahámnál (Ter 18,1–15); A széder-vacsora (Kiv 12); A kánai menyegző (Jn 2,1–12); A kenyérszaporítás (Jn 6,1–15); Beszéd az élet kenyeréről (Jn 6,22–65); Az utolsó vacsora (Mt 26,17–29); Az emmauszi vacsora (Lk 24,13–35); s a Biblián túl az eucharisztikus csodákat megjelenítő Szent Gergely pápa miséje, vagy éppen a bolsenai mise.

Bár a téma teológiai indíttatásúnak tűnhet, ez alkalommal sem egyszerű „tankönyvi” illusztrációkat vártunk, hanem az eredeti elképzeléseinket folytatva, a kiírt téma minél magasabb szintű, egyéni jegyeket is hordozó, a kortárs vizuális (és ikonográfiai) nyelvezet segítségével a ma embere számára is átélhető módon megfogalmazott művészi feldolgozását, értelmezését. II. János Pál pápát (Levél a művészeknek) idézve: „Meghívlak benneteket, hogy fedezzétek föl újra a szellemi és vallási dimenzió azon mélységeit, melyek a művészetet legnemesebb kifejezési formáiban mindig jellemezték.”

A biennálé története és a Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény
Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként elin-dítottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a ré-szünkről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. Véle-ményünk szerint ugyanis a kiállítás-sorozathoz kapcsolódó, s az előbbiekben említett fogalmak bármelyikének a kiemelése esetén, jelentősen leszűkítettük volna a lehetőségeinket a 21. századi és a mindenkori kortárs magyar művészeten belül.

A keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, egyfajta útjelzőként kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a ke-resztet választottuk, 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét, míg 2006-ban az oltár volt a téma. A negyedik biennálén Krisztus példázatait „adtuk fel”, 2009/2010-ben a Jelenések könyvét, majd 2013 tavaszán az angyalokkal találkozhattak a ki-állítás látogatói. 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség volt az ábrázolandó, megjele-nítendő ikonográfiai program, 2016-ban a magyar és a magyarországi szentek, 2018-ban pedig a hét főbűn, melynek kapcsán felelevenítettük a fél évezrede elhunyt Hieronymus Bosch életművét is. A biennálé első kilenc alkalma során összesen 1105 alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról.

A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a majd két évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékeny-ség, melynek eredményeként a múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően már túl vagyunk a 440. beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak.

(A tizedik biennáléra jelentkezők közül is már több mint félszázan ajándékozták alkotásukat a kecskeméti múzeumnak.) Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattunk be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgy együttest (pl. Eger, Zsinagóga Galéria; Budapest, Vigadó Galéria; Szent István-bazilika; Klebelsberg Kultúrkúria; Kiskunfélegyháza, Szent István-templom; Zalagerszeg, Göcseji Múzeum; Szentes, Koszta József Múzeum). Legutóbb „Evezz a mélyre” címmel 2019. július 16. – augusztus 25. között a Tihanyi Bencés Apátságban volt nagysikerű tárlatunk, amely új látogatottsági rekordot is hozott, hiszen a bemutatót 6 hét alatt nem kevesebben, mint 59.892-en tekintették meg!