Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.19. - 2020.01.19.
Pécs
2020.01.19. - 2020.01.19.
Budapest
2020.01.18. - 2020.01.18.
Budapest
2020.01.18. - 2020.01.18.
Budapest
2020.01.18. - 2020.01.18.
Balassagyarmat
2020.01.18. - 2020.01.18.
Hódmezővásárhely
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.01.17.
Székesfehérvár
2020.01.17. - 2020.01.17.
Baja - Szentistván
2020.01.17. - 2020.01.17.
Szécsény
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.16. - 2020.01.16.
Budapest
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2020.01.10. - 2020.02.07.
Dunaújváros
2020.01.10. - 2020.02.07.
Dunaújváros
2020.01.10. - 2020.01.26.
Pécs
2019.12.19. - 2020.02.16.
Budapest
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
2019.12.13. - 2020.03.21.
festészet, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő
(10%-os kedvezménnyel (partnerkártyákkal))
1600 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
1800 HUF
/ fő
Egyéni belépő felnőtteknek
(15%-os kedvezménnyel (Danubius törzsvendég kártyákkal))
1500 HUF
/ fő
Egyéni belépő felnőtteknek
(Múzeum+ program)
2800 HUF
/ fő
Egyéni belépő felnőtteknek
(PICASSO - Alakváltozások, 1895-1972, aznap)
3200 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
(PICASSO - Alakváltozások, 1895-1972, elővételben)
3000 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
((legalább 15 db teljes árú jegy váltása és egyidejű látogatás esetén) a PICASSO - Alakváltozások, 1895-1972 kiállításra, elővételben)
2700 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
((legalább 15 db teljes árú jegy váltása és egyidejű látogatás esetén) a PICASSO - Alakváltozások, 1895-1972 kiállításra, aznap)
2900 HUF
Egyéni belépő diákoknak
900 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(75%-os kedvezménnyel (pl. magyar diákcsoportoknak))
400 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
900 HUF
/ fő
Egyéni programjegy diákoknak
(Múzeum+ program)
2000 HUF
Egyéni programjegy nyugdíjasoknak
(Múzeum+ program)
2000 HUF
Egyéni bérlet felnőtteknek
(Múzeum+ program, 4 alkalmas)
9000 HUF
/ fő
Egyéni bérlet felnőtteknek
(Múzeum+ program, 8 alkalmas)
17500 HUF
/ fő
Egyéni bérlet diákoknak
(Múzeum+ program, 4 alkalmas)
6500 HUF
/ fő
Egyéni bérlet diákoknak
(Múzeum+ program, 8 alkalmas)
12500 HUF
Egyéni bérlet nyugdíjasoknak
(Múzeum+ program, 4 alkalmas)
6500 HUF
/ fő
Egyéni bérlet nyugdíjasoknak
(Múzeum+ program, 8 alkalmas)
12500 HUF
Audio guide
(az állandó kiállításokhoz magyar, angol, német, olasz és francia nyelven; a Picasso és a Modigliani kiállításhoz magyar és angol nyelven)
800 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1500 HUF
A Magyar Nemzeti Galéria mind ez idáig példátlan gazdagságban mutatja be Farkas István életművét a december 13-án nyíló kiállításán. A Kihűlt világ című, 170 alkotást felvonultató átfogó tárlaton a művész munkái mellett Farkas István mestereinek és kortársainak munkáival is találkozhatnak a látogatók. A március elejéig látható tárlatra a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményén kívül öt külföldi és tizenegy hazai gyűjteményből érkeztek alkotások.
Farkas István: Domboldalon
A tárlatot a Soá című kamarakiállítás egészíti ki, amely a 75 évvel ezelőtti vészkorszak áldozatainak állít emléket.

Farkas István az első világháború utáni magyar modernizmus egyik legeredetibb alkotója. A magyar és a francia műkritika egyaránt koruk egyik jelentős művészének tekintette, akinek látásmódja, képi világa, technikai igényessége, felkészültsége, kísérletező kedve egyedülálló volt a kortársai között.

Farkas István apja, Wolfner József, a Singer és Wolfner könyvkiadó tulajdonosa a korszak legnépszerűbb lapjának, az Uj Időknek a kiadója volt. Farkas ötéves korában elveszítette édesanyját, az apa pedig olyan szigorral nevelte fiát, hogy mindez életre szóló mély fájdalmakat és sérelmeket hagyott a festőben. A vagyoni gazdagság, a gondtalan polgári életet biztosító anyagi lehetőségek mellett érzelmi sivárság és az apjától való félelem határozta meg gyerekkorát. Ugyanakkor Mednyánszky László, Lyka Károly, Herczeg Ferenc személyében olyan jó barátok és művészek vették körül, akiktől rengeteget tanulhatott.

A Magyar Nemzeti Galéria mind ez idáig példátlan gazdagságban mutatja be Farkas István életművét. Az eddig kiállításokon a nagyközönség mintegy 80 képnél nem láthatott többet, most 170 művel találkozhatunk, közöttük Farkas mestereinek és kortársainak a munkáival is. Mednyánszky László, James Ensor, Edvard Munch, Leon Spilliaert néhány műve tágabb összefüggésben segít megérteni Farkas művészetét.

Külön szekció mutatja be Farkas István korai, még a Mednyánszky László melletti tanulmányai során festett munkáit. Az életmű idehaza legkevésbé ismert része a művész 1924 és 1932 közötti párizsi éveinek anyaga. Ezen évek alkotásainak jó részét hazai, európai és amerikai magángyűjteményekből kölcsönöztük.

A kiállítás elején külön szekcióban a művész fiatalkori munkái állnak. A családtagokról készült portrékat bemutató szakasz után lépünk a kiállítás leglátványosabb részébe, a művész párizsi korszakát bemutató szekcióba. Itt a festmények, könyvek, grafikák mellett korabeli filmhíradók és a Farkasról megjelent újságcikkek nagyméretű fotói teszik átélhetővé azt a miliőt, amelyben Farkas István Párizs egyik nagyra értékelt művésze lett.

Egy újabb szekcióban kapnak helyet azok az alkotások, amelyek a Farkasra különösen jellemző témák és motívumok körét mutatják be. A fehér kerti szék, a magányosan álló ház, a kétalakos kompozíciók a legjellemzőbb motívumai ennek a világnak. Egy újabb szekció Farkas István 1936-os Ernst-múzeumbeli kiállításának egy feltűnő részét próbálja rekonstruálni. A nagyon széles, fehér keretekbe illesztett festményekkel Farkas azt szerette volna bemutatni, hogy képei mennyire alkalmasak a nagy modern fehér falfelületek díszítésére. A „Barbár erők” című szekcióban azok a művek kaptak helyet, melyek már a közelgő háborút és a szörnyű időket jelzik.

Külön szakaszban mutatjuk be Farkas szigligeti tájképeit. A művész 1937-ben építtette szigligeti nyaralóját, amelyben csak néhány boldog nyarat tölthetett, az utolsót 1943-ban. Ennek a 1943-as évnek a képei alkotják a kiállítás utolsó, még festészeti tartalmú egységét.

Az utolsó üres teremben már csak három levelezőlappal találkozunk. A három lapon három kérés: a festékek, noteszek, élelmiszerek kérésétől az utolsó segélykiáltásig, amely 1944. június 23-án fogalmazódott meg zaklatott, görcsös betűkkel egy gyűrött papírlapon a kecskeméti téglagyárban kialakított gyűjtőtáborban. Életének utolsó hónapjáról, amely az auschwitzi haláltáborban ért véget, már csak a szemtanúk emlékezései alapján alkothatunk képet.

Kiállításunkat eddig ismeretlen fotókkal, levelekkel és dokumentumokkal egészítjük ki, hogy még közelebb kerüljünk Farkas művészetéhez és személyiségéhez.

A kiállítást 340 oldalas, gazdagon illusztrált magyar és angol nyelvű katalógus kíséri.

A kiállítás kurátora: Kolozsváry Mariann művészettörténész.