Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.13. - 2019.12.31.
Miskolc
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2019.06.28. - 2019.10.20.
avantgárd, festészet, hírességek, időszaki kiállítás, képzőművészet, Salvador Dalí, szürrealizmus, újkori művészet, XX. századi művészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő
(10%-os kedvezménnyel (partnerkártyákkal))
1600 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
1800 HUF
/ fő
Egyéni belépő felnőtteknek
(15%-os kedvezménnyel (Danubius törzsvendég kártyákkal))
1500 HUF
/ fő
Egyéni belépő felnőtteknek
(Múzeum+ program)
2800 HUF
/ fő
Egyéni belépő felnőtteknek
(PICASSO - Alakváltozások, 1895-1972, aznap)
3200 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
(PICASSO - Alakváltozások, 1895-1972, elővételben)
3000 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
((legalább 15 db teljes árú jegy váltása és egyidejű látogatás esetén) a PICASSO - Alakváltozások, 1895-1972 kiállításra, elővételben)
2700 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
((legalább 15 db teljes árú jegy váltása és egyidejű látogatás esetén) a PICASSO - Alakváltozások, 1895-1972 kiállításra, aznap)
2900 HUF
Egyéni belépő diákoknak
900 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(75%-os kedvezménnyel (pl. magyar diákcsoportoknak))
400 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
900 HUF
/ fő
Egyéni programjegy diákoknak
(Múzeum+ program)
2000 HUF
Egyéni programjegy nyugdíjasoknak
(Múzeum+ program)
2000 HUF
Egyéni bérlet felnőtteknek
(Múzeum+ program, 4 alkalmas)
9000 HUF
/ fő
Egyéni bérlet felnőtteknek
(Múzeum+ program, 8 alkalmas)
17500 HUF
/ fő
Egyéni bérlet diákoknak
(Múzeum+ program, 4 alkalmas)
6500 HUF
/ fő
Egyéni bérlet diákoknak
(Múzeum+ program, 8 alkalmas)
12500 HUF
Egyéni bérlet nyugdíjasoknak
(Múzeum+ program, 4 alkalmas)
6500 HUF
/ fő
Egyéni bérlet nyugdíjasoknak
(Múzeum+ program, 8 alkalmas)
12500 HUF
Audio guide
(az állandó kiállításokhoz magyar, angol, német, olasz és francia nyelven; a Picasso és a Modigliani kiállításhoz magyar és angol nyelven)
800 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1500 HUF
A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatnak a látogatók a Magyar Nemzeti Galéria – a párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett – kiállításán. A csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultató tárlat a mozgalom történetének eseményekkel teli időszakát, az 1929-es évet helyezi középpontba. Az október közepéig látható kiállításon többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti műveinek segítségével ismerhetik meg a látogatók az izgalmas korszakot.
Salvador Dalí: Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán
A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál: az 1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit. 1929 történései közül érdemes kiemelni a katalán Salvador Dalí feltűnését a párizsi művészeti színtéren, aki rövidesen kulcsszerepet vállalt a csoport életében. Ekkor mutatják be a Louis Buñuellel együtt készített Un chien andalou (Andalúziai kutya) című filmjét, a szürrealista mozgóképművészet első remekművét, amely megmutatja, hogy a mozgalom által hirdetett rendhagyó látásmód, új alkotói felfogás a lehető legváltozatosabb technikai megoldásokkal alkalmazható.

A kiállítás széles, sokszínű áttekintést nyújt a szürrealista csoport ekkor készült munkáiból, olyan művészek felvonultatásával, mint Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso, Francis Picabia, Alberto Giacometti, Jean Arp. A szürrealista fotóművészetet Man Ray, André Kertész és Brassai alkotásai képviselik, emellett olyan kevésbé ismert, de igen jelentős alkotókkal is megismerkedhet a közönség, mint Jacques-André Boiffard, Eli Lotard vagy Jean Painlevé.

A kiállítás hét nagyobb szekcióban tekinti át a szürrealizmust, illetve a mozgalom előzményeit. Az első kiállítási egység az 1929-es esztendőre és a párizsi helyszínre fókuszál. Az év a szürrealizmus történetében is fordulatot hozott: ekkor jelent meg Salvador Dalí a mozgalomban, ekkor született meg a szürrealista film, Dalí és Luis Buñuel remekműve, az Andalúziai kutya, s ekkor következett be az első szakadás a szürrealista művészek között. A második szekció a szürrealizmus előzményeit mutatja be. Itt különösen fontos a dadaizmus szerepe, mivel sok szürrealista művész, például Francis Picabia vagy Man Ray a dadaizmus radikálisan antikonformista világából érkezett. Ebben a szekcióban kapott helyet a metafizikus festő, Giorgio de Chirico is, akit a szürrealisták kezdetben mesterüknek tekintettek. A harmadik kiállítási egység középpontjában két művész áll: Max Ernst és Joan Miró. Új témáik, újfajta képalkotó technikáik, meghökkentően új látásmódjuk s nem utolsósorban elgondolkoztató, költői és humoros címadásaik révén mindketten meghatározó alkotói a szürrealizmusnak. A negyedik szekció elsősorban Salvador Dalíról szól. Talán ő az egész szürrealizmus legismertebb mestere. A katalán művész 1929 tavaszán tűnt fel Párizsban, novemberben már önálló kiállításon mutatta be képeit. Álomszerűség, költőiség és pszichoanalitikus utalások jellemzik művészetét, s hatása már kortársán, Yves Tanguy-n is érzékelhető. Az ötödik szekció annak a művészcsoportnak a munkásságát mutatja be, amelynek ténykedése 1929-ben komoly válsághoz vezetett a szürrealista körökben. A Grand Jeu (Nagy Játék) csoport egyik különleges mestere a cseh származású Josef Šima volt. A hatodik szekcióban a belga René Magritte művei állnak a középpontban. Az ellentétek és ellentmondások dialektikájára különösen érzékeny Magritte munkássága a szürrealizmus történetének egyik legnépszerűbb s a modern popkultúrában is továbbélő fejezete. A kiállítás hetedik szekciója annak a Georges Bataille köré szerveződő Documents című folyóiratnak a művészeit mutatja be, akik egyrészt szemben álltak André Breton erősen kommunista elköteleződésű köreivel, másrészt pedig alkotásaikban nem annyira a tudat alatti, mint inkább a mindennapi valóság élményeit dolgozták föl. A valóság olykor nyers, riasztó, vagy éppen nyíltan erotikus töltetű ábrázolása jellemzi munkáikat.

Az 1929-es év eseményei fordulópontot hoztak a szürrealizmus történetében, hiszen a mozgalom bomlására utaló jelek ellenére éppenséggel az újjászületését indították el. A kiállításon látható mintegy 120 festmény, grafika, szobor, fotó, film és dokumentum zöme a párizsi Pompidou Központ gyűjteményéből érkezett, de láthatók művek a madridi Museo Thyssen-Bornemiszából, a Magyar Fotográfiai Múzeumból és magángyűjteményekből is.

A kiállítás kurátorai: Didier Ottinger, a Centre national d’art et de culture Georges-Pompidou, Musée national d’art moderne igazgatóhelyettese, a szürrealizmus nemzetközileg elismert szakértője. Társkurátorai: Marie Sarré, Centre Pompidou és Kovács Anna Zsófia, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének vezetője.

A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri.