Eseménynaptár
2018. december
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2018.12.18. - 2019.06.25.
Budapest
2018.12.16. - 2018.12.16.
Kápolnásnyék
2018.12.15. - 2018.12.15.
Budapest
2018.12.15. - 2018.12.16.
Gödöllő
2018.12.14. - 2018.12.14.
Ópusztaszer
2018.12.13. - 2018.12.13.
Budapest
2018.12.13. - 2018.12.13.
Fülek
2018.12.13. - 2018.12.13.
Balassagyarmat
2018.12.13. - 2018.12.13.
Budapest
2018.12.13. - 2019.01.22.
Budapest
2018.12.13. - 2019.02.05.
Fülek
2018.12.12. - 2019.02.17.
Budapest
2018.12.11. - 2018.12.11.
Kecskemét
2018.12.09. - 2018.12.09.
Kápolnásnyék
2018.12.07. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.30. - 2019.05.30.
Szentes
2018.11.30. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.29. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.18. - 2019.01.06.
Budapest
2018.11.15. - 2018.12.30.
Pécs
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár - Budapest
Cím: 1075, Budapest Dohány utca 2.
Telefonszám: (1) 343-6756
Nyitva tartás: XI.1-II.28.: V-Cs 10-16, P 10-14
III.1-X.31.:V-Cs 10-18, P 10-16.30
Szombat és vallási ünnepek alkalmával: zárva
állandó kiállítás, izraelita, történet, Vallás, vallások, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
2000 HUF
Belépő diákoknak
850 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
850 HUF
Tárlatvezetés
2400 HUF
/ fő
Fotó
500 HUF
A megújuló egyházi múzeumok sorában a Zsidó Múzeum is átalakuláson megy keresztül. A korábbi, több mint harminc éves állandó kiállítást még az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke nyitotta meg 1984-ben. Ezt a változatlan struktúrát bontotta meg elsőként tavalyi centenáriumi kiállításunk, a 100 év – 100 tárgy időszaki tárlat, amely a magyar zsidóság történetével foglalkozik. A megújulás második lépcsőjeként pedig jelentős nemzetközi alapítványok és magánszemélyek támogatásának köszönhetően, szeptember elején nyitja meg kapuit új állandó kiállításunk, amely a judaizmus általános kérdéseibe vezeti be a látogatót.
Egykori Zsidó Gimnázium üvegablakai
Mi tesz egy hétköznapi tárgyat judaikává? Szabad-e múzeumban kiállítani a Tórát? Miért tűnhetnek a vitrinben egyes tárgyak koszosnak? Mit keresnek egy kiállításon házilag készített, ezüst étkészletből, pléh sütőformákból, Tóravértből, vagy éppen lyuggatott rézlemezből készített „recycling” menórák? Hogy kerül a giccs a múzeumba? Válaszok helyett kiállításunk hasonló dilemmákat és gondolkodnivalót kínál a látogatónak. Kurátori koncepció, hogy a tárgyakat a judaizmus mindenre rákérdező jellegéhez, és a Tórát értelmező kommentárhagyományhoz hasonlóan mutatja be.

A kiállítás középpontjában a zsidó tér és idő fogalma áll. A tárlat elején és végén látható, két hatalmas „idő- és tér-henger” közel azonos típusú tárgyakon keresztül mutatja be a zsidó naptár (vagyis idő) illetve a diaszpóra kultúrájának (vagyis tér) világát. Mindeközben a kiállítás koncepciója magához a múzeum épületéhez is szervesen kapcsolódik.

Kontextusba kerülnek például a Majoros Károly által tervezett üvegablakok, a hanukkai menórák pedig azok eredeti, rituális rendeltetésük szerint az ablakban láthatóak. A holokauszt-emlékezet is az épület relációjában jelenik meg, hiszen a kiállítás utolsó termében egy szimbolikus jelentőségű lépcsőfokról tekinthetünk le a zsinagóga kertjére, ahová a gettó felszabadításakor megtalált kétezer kétszáznyolcvan holtestet temették el. De a régi kiállítás kedvenc tárgyai, az ünnepek struktúrája, valamint emblematikus kék színvilága is visszaköszönnek a megújult térben.

Kiállításunkon összetalálkozik a talmudi szövegkommentárok öröksége és a múzeumlátogatás mint „multimédia-élmény.”A látogató így egyidejűleg nézheti a bemutatott tárgyakat, olvashat róluk a magyarázó feliratokon, és értelmezi az azokat körülvevő teret. Ehhez az összetett élményhez interaktív, Android és iPhone készülékre egyaránt letölthető milevtárlatvezető applikációt készítettünk, amely a kiállított tárgyak közötti szövevényes mezőben segít bolyongani.

Szintén a szemléletváltást tükrözi a kiállítás fenntartható designja, amely egy legószerű, mobil struktúra, és amely lehetővé teszi, hogy folyamatosan újabb tárgyakon keresztül reagálhassunk a jelen kérdéseire. Így kerülhet egymás mellé a kiirtástól megmenekült zsidó nép történetére emlékező, Purimkor használatos Megilla (Eszter-tekercs), és az ugyanezen mintára, de a Horthy-korszak történetéről készült irat.

Abban hiszünk, hogy a múzeum nem mauzóleum, amely egy halott kultúrát konzervál, hanem egy élő organizmus: a folyamatos újraértelmezés és rákérdezés helyszíne.

A kiállítás kurátora: Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója