A Páll Etelka nevével fémjelzett Székely festékesek című kiállítás a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vándorkiállítása. Alapját az 1928-ben Viski Károly által közzé tett 16 festékes újraszövése, újraalkotása képezi. A természet, a hagyományok és a szövés iránti alázatosságot példázza, ahogy a Gyergyószentmiklóson élő és alkotó Páll Etelka összefogásával hárman, három generációból hihetetlen precizitással elkészítették a szőnyegeket. Nemcsak a technika, hanem a természetes alapanyagokat, festőnövényeket felhasználó festés is az autentikus módszert követi.

A három hölgy Páll Etelka, Portik Erzsébet Benedek Katalin szövőmunkájával létrejött vándorkiállítás szeptember 6-ától látogatható a Skanzen Galériában.

Mi is az a festékes?

A festékes, más néven „burjános”, „rakottas”, aggatott vagy székely szőnyeg. Az első két megnevezés festett voltára, a második a szőnyeg szövési technikájára utal. A székely szőnyeg megnevezés egyértelműen a székelyekre utal, akik készítették ezt a háziipari finom terméket. A szőttest kender felvetőszálból, gyapjú leverő szállal, kilim technikával készítették. A parasztházakban főként aszatleterítőként, ágyterítőként, falikárpitként használták, de volt olyan eset is, mikor szekérre való terítőként jelent meg. A székely festékeseken nagy tónuskülönbségek láthatók, precíz motivikával. Dísztettségéből fakadóan a lakóház ékessége volt, adományként pedig a templomokba is bekerültek, ahol a papi széken, szószéken, az oltár lépcsőjén kapott helyet.