Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.11.19.
Fehérvárcsurgó
2017.11.19. - 2017.11.19.
Kismaros
2017.11.17. - 2017.11.17.
Budapest
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.11.16.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.12.03.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.27. - 2017.11.30.
Makó
2017.10.27. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.27. - 2017.11.27.
Tiszafüred
2017.10.26. - 2018.01.21.
Sepsiszentgyörgy
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
Móra Ferenc Múzeum - Szeged
A múzeum épülete
Cím: 6720, Szeged Roosevelt tér 1-3.
Telefonszám: (62) 549-040
Nyitva tartás: H-Sze 10-18, Cs 10-20, P-V 10-18
állandó kiállítás, helytörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
1290 HUF
Egyéni belépő diákoknak
690 HUF
Belépő pedagógusoknak
690 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(65 éven alul)
690 HUF
Belépő családoknak
(max. 2 felnőtt + 3 gyermek)
2990 HUF
/ család
Sétajegy felnőtteknek
(minden szegedi kiállítóhelyre)
2490 HUF
Sétajegy diákoknak
(minden szegedi kiállítóhelyre)
1490 HUF
Sétajegy nyugdíjasoknak
(minden szegedi kiállítóhelyre)
1490 HUF
Sétajegy családoknak
(minden szegedi kiállítóhelyre)
5490 HUF
Egyéni programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozás 15 fő alatt, egyben belépő is)
800 HUF
/ fő
Egyéni programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozás 15 fő felett, egyben belépő is)
500 HUF
/ fő
Csoportos programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozás)
12000 HUF
/ csoport
Bérlet felnőtteknek
(éves)
3990 HUF
/ fő
Bérlet diákoknak
(éves)
1990 HUF
/ fő
Bérlet nyugdíjasoknak
(éves)
1990 HUF
/ fő
Tárlatvezetés magyar nyelven
5000 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
6000 HUF
Az "ö"-ző nyelvjárás, a paprikatermesztés, a papucsos mesterség, a parasztházak napsugárdíszes oromzata és a sokakat vonzó alsóvárosi búcsú a "szegediség" jelképeivé váltak. Az állandó kiállítás a részben máig élő hagyományokat mutatja be.

Közel 4 tonnányi anyagot, vasat, fémet, fát mozgattak meg és 160 liter festéket használtak fel a technikai munkatársak a szegedi Móra Ferenc Múzeum új néprajzi állandó kiállításának előkészítésekor. A legkisebb kiállított tárgy egy 3 centis - egykoron hajóácsok által használt - hajlított szög, a legnagyobb pedig a 130 kilós fogas henger, amivel a szegediek ősei a szalmát forgatták a talajba, hogy így kössék meg a futóhomokot. A több hónapig előkészített tárlaton több negyven archív fotó és közel kétszáz régi tárgy segítségével ábrázolja a szegedi népélet változásait Bárkányi Ildikó néprajzkutató, a kiállítás kurátora.

A tárlat fő mondanivalója a "szegediség": a város és a hozzá tartozó nagytáj paraszti világának bemutatása. A beruházás teljes költsége meghaladja a negyven millió forintot. A tervek szerint hosszú-hosszú évekig látható állandó néprajzi kiállítás építéséhez szükséges forrásokat a múzeumot fenntartó Csongrád Megyei Önkormányzat, a kultusztárca és az Európai Unió biztosította. Az új állandó néprajzi kiállítás kiemelt témái a Tiszához kapcsolódó tevékenységek, a homoki gazdálkodás és a paprikatermesztés, a híressé vált kisiparok - papucsos, késes mesterség - a gyékényszövés, a népi építészet sajátosságai, illetve a sokakat vonzó alsóvárosi búcsú is.

A kiállításon 8 érintőképernyős monitor is segíti majd a tájékozódást. A kiállítás szövegfeliratai egy helyi tervezésű, speciális betűtípussal készültek. A "Tisza" betűtípussal kinyomtatott feliratokból többek között az is megtudható, hogy a szegedi bicska a 19. század végén országos hírnévnek örvendett, elsősorban az úgynevezett halbicska vagy tiszabicska révén; a megszárított paprikát hatalmas famozsárban, úgynevezett külüben törték meg a régi "szögediek", s a szegedi papucs a 20. század első felében országos hírnevet szerzett lábbeli; készítésének módja es divatja a török hódoltság idejéből ered.

Az állandó tárlaton elhelyezésre kerültek kézbe vehető, megtapintható műtárgyak is, egy racka subát pedig fel is próbálhatnak a látogatók.