Eseménynaptár
2024. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2024.11.03. - 2024.11.03.
Gödöllő
2024.11.03. - 2024.11.03.
Városlőd
2024.11.03. - 2024.11.03.
Gödöllő
2024.11.03. - 2024.11.03.
Gyöngyös
2024.11.03. - 2024.11.03.
Tata
2024.11.03. - 2024.11.03.
Nagycenk
2024.11.02. - 2024.11.02.
Szentendre
2024.11.02. - 2024.11.02.
Városlőd
2024.11.02. - 2024.11.02.
Dég
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete - Miskolc
Cím: 3530, Miskolc Papszer utca 1.
Telefonszám: (46) 346-875
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, Bronzkor, Népvándorláskor, Ókor, Őskor, régészet, történelem, Vaskor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(20 főig)
3000 HUF
Csoportos belépő
(21-30 fő)
4500 HUF
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
1994 elején nyílt meg a kiállítóhely földszinti termeiben a Herman Ottó Múzeum régészeti állandó kiállítása "Mit ránkhagytak a századok" címmel. A tárlat 4 termében, több mint 400 négyzetméteren modern szemlélettel mutatja be a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének történetét az őskortól a késő középkorig, a XVI. századig. A korunk emberének szemléletmódjához igazodó, elsősorban funkcionális megközelítést szem előtt tartó régészeti tárlat rendkívül gazdag anyagot sorakoztat fel. A különböző régészeti korszakok tárgyi emlékanyagának sokaságából három kollekció különösen kiemelésre méltó.
Részlet a kiállításból
Magyarországon kívül talán ismertebb, hogy az őskor kutatása Miskolcon, illetve közvetlen környékén kezdődött el hazánkban. 1891-ben egy épület, az úgynevezett Bársony-ház alapozásakor kőeszközök kerültek elő; ezeket látva Herman Ottó az őskor embere utáni kutatás úttörőjévé vált. Kezdeményezésére megkezdődtek a Bükk hegység barlangjainak feltárásai, melyek során európai jelentőségű leletanyag került felszínre.

A régészeti kiállítás második termében a rézkor, a bronzkor és a vaskor legjelentősebb leletei kaptak helyet: vagyis a Krisztus előtti 1900-tól a Krisztus születéséig terjedő időszak történetéről ad áttekintést. Rendkívül látványos a kelták emlékanyaga. Egy jelentős település helye ismert Miskolc közeléből Bükkszentlászló-Nagysáncról, ahol vaskori erődítés létezett. Itt kelta lakóházakat tártak fel a régészek, s egy sziklarepedésből "cotinus" pénzek kerültek elő. Bükkszentlászlón minden jel szerint kelta törzsi központ létezett. Az érmék azt bizonyítják, hogy területünkön először a kelták használtak pénzt. Pénzverésükben a görög vereteket utánozták.

A kiállítás harmadik termében kezdődik el a népvándorlás korának bemutatása, és a rendkívül jól illusztrált folyamatba szervesen illeszkedik az utolsó terem - a magyar honfoglalás korát bemutató - egysége. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének zempléni részeit az országban az elsők között szállták meg a magyarok a IX. század végén. Elképzelhető, hogy kisebb csoportok már a 862-t követő években megtelepedtek itt, hogy biztosítsák a Kárpátok előterét, a hágókon való szabad átkelést a későbbi honfoglalók számára. Erre engednek következtetni a híres karosi leletek, a kiállításon bemutatott aranyozott ezüstlemezekkel díszített vezéri szabja, az aranyozott ezüst övveretek, rozettás lószerszámveretek, s mellettük mitikus állatalakot ábrázoló hajfonatkorong és a korszak méltóságjelvényének számító tarsolylemez.