1994 elején nyílt meg a kiállítóhely földszinti termeiben a Herman Ottó Múzeum régészeti állandó kiállítása "Mit ránkhagytak a századok" címmel. A tárlat 4 termében, több mint 400 négyzetméteren modern szemlélettel mutatja be a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének történetét az őskortól a késő középkorig, a XVI. századig. A korunk emberének szemléletmódjához igazodó, elsősorban funkcionális megközelítést szem előtt tartó régészeti tárlat rendkívül gazdag anyagot sorakoztat fel. A különböző régészeti korszakok tárgyi emlékanyagának sokaságából három kollekció különösen kiemelésre méltó.

Magyarországon kívül talán ismertebb, hogy az őskor kutatása Miskolcon, illetve közvetlen környékén kezdődött el hazánkban. 1891-ben egy épület, az úgynevezett Bársony-ház alapozásakor kőeszközök kerültek elő; ezeket látva Herman Ottó az őskor embere utáni kutatás úttörőjévé vált. Kezdeményezésére megkezdődtek a Bükk hegység barlangjainak feltárásai, melyek során európai jelentőségű leletanyag került felszínre.

A régészeti kiállítás második termében a rézkor, a bronzkor és a vaskor legjelentősebb leletei kaptak helyet: vagyis a Krisztus előtti 1900-tól a Krisztus születéséig terjedő időszak történetéről ad áttekintést. Rendkívül látványos a kelták emlékanyaga. Egy jelentős település helye ismert Miskolc közeléből Bükkszentlászló-Nagysáncról, ahol vaskori erődítés létezett. Itt kelta lakóházakat tártak fel a régészek, s egy sziklarepedésből "cotinus" pénzek kerültek elő. Bükkszentlászlón minden jel szerint kelta törzsi központ létezett. Az érmék azt bizonyítják, hogy területünkön először a kelták használtak pénzt. Pénzverésükben a görög vereteket utánozták.

A kiállítás harmadik termében kezdődik el a népvándorlás korának bemutatása, és a rendkívül jól illusztrált folyamatba szervesen illeszkedik az utolsó terem - a magyar honfoglalás korát bemutató - egysége. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének zempléni részeit az országban az elsők között szállták meg a magyarok a IX. század végén. Elképzelhető, hogy kisebb csoportok már a 862-t követő években megtelepedtek itt, hogy biztosítsák a Kárpátok előterét, a hágókon való szabad átkelést a későbbi honfoglalók számára. Erre engednek következtetni a híres karosi leletek, a kiállításon bemutatott aranyozott ezüstlemezekkel díszített vezéri szabja, az aranyozott ezüst övveretek, rozettás lószerszámveretek, s mellettük mitikus állatalakot ábrázoló hajfonatkorong és a korszak méltóságjelvényének számító tarsolylemez.