Eseménynaptár
2018. december
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2018.12.12. - 2019.02.17.
Budapest
2018.12.11. - 2018.12.11.
Kecskemét
2018.12.09. - 2018.12.09.
Kápolnásnyék
2018.12.08. - 2018.12.09.
Budapest
2018.12.08. - 2018.12.09.
Gödöllő
2018.12.07. - 2018.12.07.
Budapest
2018.12.07. - 2019.01.20.
Budapest
2018.12.05. - 2018.12.05.
Budapest
2018.12.04. - 2018.12.04.
Budapest
2018.12.02. - 2018.12.02.
Kápolnásnyék
2018.11.30. - 2019.05.30.
Szentes
2018.11.30. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.29. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.21. - 2018.11.23.
Budapest
2018.11.19. - 2018.11.19.
Kecskemét
2018.11.18. - 2019.01.06.
Budapest
2018.11.15. - 2018.12.30.
Pécs
2018.10.31. - 2019.01.06.
Budapest
2018.10.30. - 2018.11.22.
Budapest
2018.10.30. - 2019.04.29.
Budapest
Laczkó Dezső Múzeum - Veszprém
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
Cím: 8200, Veszprém Török Ignác u. 7.
Telefonszám: (88) 788-191, (88) 426-081
Nyitva tartás: K-V 10-18
2015. május 1-jén (péntek) zárva, május 2-án és 3-án (szombaton és vasárnap) nyitva 10-től 18 óráig.
állandó kiállítás, néprajz, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(min. 10 fő)
800 HUF
/ fő
Csoportos belépő
(az állandó kiállítások vagy 1 db időszaki kiállítás megtekintésére, min. 10 fő)
400 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások vagy 1 db időszaki kiállítás megtekintésére)
500 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
600 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások vagy 1 db időszaki kiállítás megtekintésére)
300 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
500 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(az állandó kiállítások vagy 1 db időszaki kiállítás megtekintésére)
250 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
600 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások vagy 1 db időszaki kiállítás megtekintésére)
300 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
2900 HUF
/ család
Belépő családoknak
(az állandó kiállítások vagy 1 db időszaki kiállítás megtekintésére, 2 felnőtt + 2 gyermek)
1400 HUF
/ család
Csoportos tárlatvezetés
(max. 20 fő)
3000 HUF
/ csoport
Mi a múzeum? Sokat vitatott probléma, hogy a múzeum olyan "emlékezet hely", ahova a tárgyak azért kerülnek, hogy ott mint emlékeket raktározhassuk őket, magyarán: hogy többé ne kelljen emlékezni rájuk. Ám ezzel el is szakítjuk e tárgyakat korábbi emlékezetüktől, személyes kötődésüktől, attól a múlttól, amit a tárgy korábban képviselt. Fontos tehát, hogy tud-e, akar-e a múzeum úgy emlékeket raktározni, hogy közben a tárgy korábbi jelentéseit is megőrzi, megtartja a tárgy személyességét. Tud-e az "emlékezet hely" "emlékezeti hely"-ként is viselkedni?

Mit képvisel a múzeum? A tárgyat "önmaga jogán", a tárgyat egy konkrét (helyi) közösség kultúrájának emlékeként vagy a tárgyat mint egy absztrakt közösség szimbólumát? És ki képviseli a tárgyat? A gyűjtő, a szerző, esetleg a muzeológus? Ha magunkban tudatosítjuk, hogy a múzeumnak a társadalmi jelenségek tárgyi lenyomataira van szüksége, és nem a társadalmilag steril tárgyakra, akkor ezek az erős személyes kapcsolatokkal rendelkező, aurával bíró objektumok újra társadalmilag is élő szervezetté alakíthatják a XIX-XX. század elitje és értelmisége által lefagyasztott intézményünket, a múzeumot. Kiállításunkba zömmel olyan tárgyakat válogattunk, amelyek önmaguk jogán, önmagukat képviselve, eredeti tulajdonosukat megidézve szerepelhetnek.

Célunk nem az volt, hogy valamiféle fiktív megye-történelmet mutassunk be, hanem az, hogy a megye területéről származó, de csupán a múzeumba kerülésükkel kulturális örökségünk részévé vált tárgyakat vonultassunk fel és értelmezzünk. Ezeknek a tárgyaknak a zöme nem tekinthető a klasszikus értelemben vett történelem részének. Számos közülük - főként a régészeti leletek, de egyes néprajzi tárgyak is - csupán a mindennapi élet használati eszközei voltak, s mint ilyeneknek sem a használók, sem az örökösök nem tulajdonítottak jelentőséget. Évszázadnyi vagy évezrednyi időt töltöttek a földben elrejtve vagy a padláson szemétként kidobva, a kollektív emlékezetből kitörölve, mígnem a régész lapátja és ásója, a néprajzos és a történész vizslató szeme rájuk nem akadt, a múzeum pedig leltározó rendszere segítségével "múzeumi tárgyat" nem csinált belőlük. "Történelmi" tárggyá csupán azért lettek, mert a múzeum őket azzá tette. Ez a változás azonban megfosztotta a tárgyakat a saját életidejüktől.

Részben szembefordulva e folyamattal, kiállításunkban a tárgyak kontúrjának meghúzása mellett fő törekvésünk az volt, hogy a tárgyakat "helyzetbe" hozzuk, idejüket visszaadjuk. Meg szeretnénk mutatni azt, hogy milyen folyamaton megy keresztül egy tárgy, míg a múzeumba kerül és ott"újraéled"; milyen eredeti kontextust határoz meg pusztán a jelenlétével; mit jelentett, jelenthetett "eredeti" használati közegében, és mit jelent ma nekünk. Célunk, hogy a tárgyakat eredeti jogaikba és egy más típusú emlékezeti folyamba el- és visszahelyezzük, hogy úgy tekinthessünk rájuk, mint ami "miénk".

A tárgyakhoz fűződő kapcsolatot természetesen nehéz újraszőni. Mi ezt elsősorban nem úgy tesszük, hogy a vitrinekben és az enteriőrökben panoptikum jelleggel rekonstruáljuk a tárgyakat, hanem úgy, hogy lehetőleg minden "tudott" információt megadunk róluk. Ennek egy részét közvetlenül is megjelenítjük, más részét az infópulton archivált és elhelyezett dokumentációk formájában tesszük elérhetővé. Szándékunk az, hogy a tárgy "történetét" ne mi "írjuk meg", hanem az a látogató képzeletéből pattanjon ki. Röviden elmondjuk ugyan egy-egy bevezető szöveg erejéig, hogy mit kell feltétlenül tudni a tárgyról vagy tárgycsoportról (ha valaki beéri ennyivel és a látvánnyal, akkor ezt is megteheti), de aki "nyomozni" kíván a tárgy egyéb jelentései után is, az általunk felkínált dokumentációs választékból megteheti.

A kiállításban a tárgyakat elsősorban nem azért szerepeltetjük, hogy azok egy-egy korszak illusztrációi legyenek, vagy hogy felidézzék a mindennapok tárgyi világát, hanem önmaguk története jogán. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy-egy tárgyunk története szimbolikus hordozója, megjelenítője lehet valamilyen történelmi, helytörténeti ténynek. Az 1848/49-es szabadságharc relikviái, az 1944-es országzászló-avatás, a Veszprém megyei zsidóság deportálásának képei vagy 1956 dokumentumai a kollektív emlékezetben is szimbolikus helyre kerülnek. Önmaguk léptékén túlnyúlva az emlékezet nagyobb dimenzióit is képesek megidézni. Bár nem beszélünk 1848-ról, 1944-ről vagy 1956-ról összefoglalóan és a teljesség igényével, egy-egy tárgy segítségével mégis képet alkothatunk 1848, 1944 vagy 1956 jelentéséről, a helyi értékrendszerben és a nemzeti történelmünkben betöltött jelentőségéről.

Tóth G. Péter
Múzeumi órák
6 - 14 éveseknek
A foglalkozás során a diákcsoport egy általuk választott korszakba (őskor-középkor) képzeli vissza magát. A tanulók feladata, hogy különböző tárgyakat, mellékleteket készítsenek az általuk "földe ásott" leleteket, sírmellékleteket majdan fellelő régészek (a csoport kiválasztott tagjai) számára, ezzel könnyítve meg azok munkáját. A tárgyak elkészülte után az addig beavatott régészek megpróbálják kitalálni, hogy a mellékletek (és "tulajdonosaik" melyik korból származnak. tovább
10 - 18 éveseknek
A diákok egy-egy történelmi jelenet eljátszása révén betekintést nyerhetnek az Árpád-kor világába. A foglalkozás keretében a koraközépkori király- és királynékoronázás rituáléját, a lovaggá ütés ceremóniáját, valamint a királyi bíráskodás folyamatát elevenítjük fel múzeumi környezetben, jelmezek és kellékek segítségével. tovább
6 - 14 éveseknek
Az óra keretében egy-egy kiemelt múzeumi tárgy "életútján" keresztül (keletkezésétől bemutatásáig) játékos formában, az adott tárgy "szemszögéből" mutatjuk be a gyűjtőmunka, a megőrzés és a helyreállítás, valamint a közzététel folyamatát, powerpoint-bemutató segítségével. tovább