Eseménynaptár
2019. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2019.07.15. - 2019.07.19.
Székesfehérvár
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.15. - 2019.07.19.
Eger
2019.07.13. - 2019.07.13.
Budapest
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.08. - 2019.07.12.
Budapest
2019.07.08. - 2019.07.12.
Vác
2019.07.08. - 2019.07.12.
Eger
2019.07.03. - 2019.07.24.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2019.06.28. - 2019.10.20.
Budapest
2019.06.28. - 2019.09.28.
Mezőkövesd
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szentes
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.21. - 2019.07.21.
Székesfehérvár
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
agrártörténet, állandó kiállítás, helytörténet, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz, társadalomtörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF
A Felföld Magyarország északi középhegységi területeinek történeti tájneve. Az Ipoly és a Bodrog közötti hegyvidéki területen kialakult mezővárosok a nagytáj jellegzetes települései voltak.

Kiváltságos helyzetük (vásártartási, bíróválasztási, szabadabb költözési és öröklési jogaik) lakóikat élesen megkülönböztették a szomszédos falvak jobbágyaitól. Jól körülhatárolható piaci körzeteik révén a mezővárosok kultúraközvetítő szerepet töltöttek be a falusi parasztok és a szabad királyi városok nemesei vagy polgárai között. A vidék kulturális jelentőségét mutatja, hogy Vizsolyban született az első magyar nyelvű Biblia-fordítás, Károli Gáspár lelkész munkája.

A magyar nyelvújítás meghatározó személyisége, Kazinczy Ferenc is Zemplénben élt. A Felföldet magyarokon kívül jelentős szlovák, lengyel, ruszin, német, görög, zsidó népesség lakta.

A többségében római katolikus lakosság helyenként református és evangélikus közösségekkel élt együtt. A felföldi mezővárosok lélekszáma nem volt magas (maximum 5.000 fő). Az itt lakók több mint 20%-a céhes iparosként dolgozott.

Az egyedülálló szőlő- és borkultúra a régió városképző tényezőjévé vált. A hungarikumnak számító tokaji fehérbor, illetve Gyöngyös és környéke jellegzetes vörösborai a távolsági kereskedelem révén Európa távoli országaiban is közkedveltek voltak. Aki szőlővel foglalkozott, bizonyos kedvezményeket élvezett: a telepített szőlő után például 12 évig nem kellett természetbeni adót fizetnie.

A mezővárosi társadalom legalsó csoportja a szőlőben dolgozó bérmunkás, a kapás volt. Rangban ezután következett a zsellér vagy jobbágy jogállású szőlőbirtokos, aki telente kisipari tevékenységet is folytatott. A mezőváros kereskedői között éppúgy volt helyi vegyesboltos, mint a borkereskedelemből meggazdagodott kalmár. A nemesi szőlőbirtokosok - így a Rákóczi-család tagjai - nem éltek állandóan a mezővárosokban, de udvarházaik, pincéik vagy dézsmaházaik a településkép meghatározó elemei lettek.

A tájegység épületei a 18-19. századi kőépítkezés helyi hagyományait mutatják be. Az építkezés módja településenként, a meglévő patak- vagy bányakő minősége és megmunkálása szerint változott. A keskeny beltelkekre épített, változatos alaprajzú lakóházak borházzal, pincével, esetleg műhellyel egészültek ki. A felső szinten a táblás kályhával fűtött szoba és a konyha kapott helyet, amelynek közepén kemence állt. Lent, az udvarról vagy utcáról gerendamennyezetes présház, vagy boltozott pinceház és lyukpince nyílt. Az értékes bútorok, a kerámia és üvegedények gazdag változatai és a míves textíliák jól érzékeltetik a környező falvaktól eltérő életmódot.
Múzeumi órák
6 - 18 éveseknek
A kiállítások megtekintéséhez a különböző korosztályok életkori sajátosságaihoz igazodó magyar, angol, német, olasz, japán és francia nyelvű, valamint angol, nemzetközi és magyar jelnyelvű tárlatvezetés igényelhető a megrendeléskor megbeszélt tájegységben. tovább
5 - 14 éveseknek
5 - 18 éveseknek
A foglakozáson a gyerekek megtudhatják, hogy az agyag, mint földfajta milyen tulajdonságú lehet, hogyan "viselkedik", ha a kezük melege éri és erősen meggyúrják. A marok technikát és a felrakásos módszert egyaránt kipróbálhatják, amikor kis csuprot vagy tányért készítenek. tovább