Eseménynaptár
2024. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2024.10.03. - 2024.10.03.
Dunaújváros
2024.10.01. - 2024.10.01.
Budapest
2024.10.01. - 2024.10.01.
Gyula
2024.09.30. - 2024.11.10.
Dunaújváros
2024.09.30. - 2025.06.30.
Budapest
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.27. - 2024.09.27.
Budapest
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.26. - 2024.09.26.
Budapest
2024.09.25. - 2024.09.25.
Budapest
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.19. - 2024.10.06.
Budapest
Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont - Budapest
Cím: 1054, Budapest Szabadság tér 8.
Telefonszám: (1) 428-2751
Nyitva tartás: Az intézmény jelenleg nem látogatható!
1848, állandó kiállítás, II. Világháború, pénztörténet, rendszerváltás, történelem, történet, Újkor, XIX. század, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A banktörténeti szekció két fő része az Alpár Ignác tervezte monumentális főépület történetét ismerteti (ami időben az önálló intézmény megalakulásánál is régebbre nyúlik vissza), valamint a jegybank működésének fő korszakait mutatja be 1924-es megalakulásától napjainkig.
Első emeleti lépcsőfeljáró
A rosszemlékű, eredetileg kaszárnyaként és börtönként működő Neugebäude lebontását követően az Osztrák-Magyar Bank pályázatát nyerte el Alpár Ignác a korszerű banképület megtervezésére. Az épület a késői historizmus antik és ókori keleti elemeinek vegyítésével kialakított monumentalitás jellemző. A belsőépítészet kialakításában Alpár egyaránt fontosnak tartotta a jegybanki funkciókat szolgáló újszerű megoldásokat, valamint az aprólékos képzőművészeti kidolgozottságot, amely talán legszembetűnőbben Róth Miksa üvegablakaiban köszön vissza.

Az 1848-as forradalom márciusi pontjai között a kilencedik helyen nemes egyszerűséggel ez áll: Magyar Nemzeti Bank. Egészen 1924-ig kellett azonban várni a megvalósulásig, amikor Popovics Sándor elnökletével megalakult az intézmény. A jegybank számos nehézséggel, változással nézett szembe a világgazdasági válság nehéz éveiben - a II. világháború alatt -, majd az azt követő hiperinfláció során a tervgazdaság időszakában és a rendszerváltozás idején.

A 2001-ben megújított Jegybanktörvény garantálja az intézmény teljes függetlenségét és meghatározza legfontosabb célkitűzéseit. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A következő évek nagy kihívása a közös európai pénznem, az euró bevezetése Magyarországon.