Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.18. - 2019.09.18.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.13.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont - Budapest
Cím: 1054, Budapest Szabadság tér 8.
Telefonszám: (1) 428-2751
Nyitva tartás: Az intézmény jelenleg nem látogatható!
1848, állandó kiállítás, II. Világháború, pénztörténet, rendszerváltás, történelem, történet, Újkor, XIX. század, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A banktörténeti szekció két fő része az Alpár Ignác tervezte monumentális főépület történetét ismerteti (ami időben az önálló intézmény megalakulásánál is régebbre nyúlik vissza), valamint a jegybank működésének fő korszakait mutatja be 1924-es megalakulásától napjainkig.

A rosszemlékű, eredetileg kaszárnyaként és börtönként működő Neugebäude lebontását követően az Osztrák-Magyar Bank pályázatát nyerte el Alpár Ignác a korszerű banképület megtervezésére. Az épület a késői historizmus antik és ókori keleti elemeinek vegyítésével kialakított monumentalitás jellemző. A belsőépítészet kialakításában Alpár egyaránt fontosnak tartotta a jegybanki funkciókat szolgáló újszerű megoldásokat, valamint az aprólékos képzőművészeti kidolgozottságot, amely talán legszembetűnőbben Róth Miksa üvegablakaiban köszön vissza.

Az 1848-as forradalom márciusi pontjai között a kilencedik helyen nemes egyszerűséggel ez áll: Magyar Nemzeti Bank. Egészen 1924-ig kellett azonban várni a megvalósulásig, amikor Popovics Sándor elnökletével megalakult az intézmény. A jegybank számos nehézséggel, változással nézett szembe a világgazdasági válság nehéz éveiben - a II. világháború alatt -, majd az azt követő hiperinfláció során a tervgazdaság időszakában és a rendszerváltozás idején.

A 2001-ben megújított Jegybanktörvény garantálja az intézmény teljes függetlenségét és meghatározza legfontosabb célkitűzéseit. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A következő évek nagy kihívása a közös európai pénznem, az euró bevezetése Magyarországon.