Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.28. - 2020.01.28.
Budapest
2020.01.27. - 2020.01.27.
Hódmezővásárhely
2020.01.27. - 2020.01.27.
Budapest
2020.01.25. - 2020.01.25.
Debrecen
2020.01.25. - 2020.01.25.
Budapest
2020.01.25. - 2020.04.15.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Debrecen
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.05.03.
Budapest
2020.01.24. - 2020.02.29.
Győr
2020.01.23. - 2020.01.23.
Budapest
2020.01.23. - 2020.01.23.
Hódmezővásárhely
2020.01.22. - 2020.03.26.
Hódmezővásárhely
2020.01.22. - 2020.02.13.
Budapest
2020.01.22. - 2020.03.31.
Makó
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont - Budapest
Cím: 1054, Budapest Szabadság tér 8.
Telefonszám: (1) 428-2751
Nyitva tartás: Az intézmény jelenleg nem látogatható!
1848, állandó kiállítás, II. Világháború, pénztörténet, rendszerváltás, történelem, történet, Újkor, XIX. század, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A banktörténeti szekció két fő része az Alpár Ignác tervezte monumentális főépület történetét ismerteti (ami időben az önálló intézmény megalakulásánál is régebbre nyúlik vissza), valamint a jegybank működésének fő korszakait mutatja be 1924-es megalakulásától napjainkig.

A rosszemlékű, eredetileg kaszárnyaként és börtönként működő Neugebäude lebontását követően az Osztrák-Magyar Bank pályázatát nyerte el Alpár Ignác a korszerű banképület megtervezésére. Az épület a késői historizmus antik és ókori keleti elemeinek vegyítésével kialakított monumentalitás jellemző. A belsőépítészet kialakításában Alpár egyaránt fontosnak tartotta a jegybanki funkciókat szolgáló újszerű megoldásokat, valamint az aprólékos képzőművészeti kidolgozottságot, amely talán legszembetűnőbben Róth Miksa üvegablakaiban köszön vissza.

Az 1848-as forradalom márciusi pontjai között a kilencedik helyen nemes egyszerűséggel ez áll: Magyar Nemzeti Bank. Egészen 1924-ig kellett azonban várni a megvalósulásig, amikor Popovics Sándor elnökletével megalakult az intézmény. A jegybank számos nehézséggel, változással nézett szembe a világgazdasági válság nehéz éveiben - a II. világháború alatt -, majd az azt követő hiperinfláció során a tervgazdaság időszakában és a rendszerváltozás idején.

A 2001-ben megújított Jegybanktörvény garantálja az intézmény teljes függetlenségét és meghatározza legfontosabb célkitűzéseit. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A következő évek nagy kihívása a közös európai pénznem, az euró bevezetése Magyarországon.