Eseménynaptár
2021. október
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2021.10.21. - 2021.10.21.
Székesfehérvár
2021.10.21. - 2021.10.21.
Paks
2021.10.21. - 2021.10.21.
Budapest
2021.10.21. - 2021.10.21.
Debrecen
2021.10.21. - 2021.10.21.
Martfű
2021.10.21. - 2021.10.28.
Hódmezővásárhely
2021.10.20. - 2021.10.20.
Budapest
2021.10.20. - 2021.10.20.
Miskolc
2021.10.20. - 2021.10.20.
Budapest
2021.10.20. - 2021.11.20.
Herend
2021.10.20. - 2021.11.20.
Salgótarján
2021.10.19. - 2021.10.19.
Budapest
2021.10.16. - 2021.11.21.
Budapest
2021.10.16. - 2022.01.31.
Szarvas
2021.10.14. - 2021.12.31.
Zirc
2021.10.12. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.12. - 2022.01.30.
Szolnok
2021.10.10. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.10. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.09. - 2021.11.09.
Makó
Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont - Budapest
Cím: 1054, Budapest Szabadság tér 8.
Telefonszám: (1) 428-2751
Nyitva tartás: Az intézmény jelenleg nem látogatható!
1848, állandó kiállítás, II. Világháború, pénztörténet, rendszerváltás, történelem, történet, Újkor, XIX. század, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A banktörténeti szekció két fő része az Alpár Ignác tervezte monumentális főépület történetét ismerteti (ami időben az önálló intézmény megalakulásánál is régebbre nyúlik vissza), valamint a jegybank működésének fő korszakait mutatja be 1924-es megalakulásától napjainkig.
Első emeleti lépcsőfeljáró
A rosszemlékű, eredetileg kaszárnyaként és börtönként működő Neugebäude lebontását követően az Osztrák-Magyar Bank pályázatát nyerte el Alpár Ignác a korszerű banképület megtervezésére. Az épület a késői historizmus antik és ókori keleti elemeinek vegyítésével kialakított monumentalitás jellemző. A belsőépítészet kialakításában Alpár egyaránt fontosnak tartotta a jegybanki funkciókat szolgáló újszerű megoldásokat, valamint az aprólékos képzőművészeti kidolgozottságot, amely talán legszembetűnőbben Róth Miksa üvegablakaiban köszön vissza.

Az 1848-as forradalom márciusi pontjai között a kilencedik helyen nemes egyszerűséggel ez áll: Magyar Nemzeti Bank. Egészen 1924-ig kellett azonban várni a megvalósulásig, amikor Popovics Sándor elnökletével megalakult az intézmény. A jegybank számos nehézséggel, változással nézett szembe a világgazdasági válság nehéz éveiben - a II. világháború alatt -, majd az azt követő hiperinfláció során a tervgazdaság időszakában és a rendszerváltozás idején.

A 2001-ben megújított Jegybanktörvény garantálja az intézmény teljes függetlenségét és meghatározza legfontosabb célkitűzéseit. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A következő évek nagy kihívása a közös európai pénznem, az euró bevezetése Magyarországon.