Makó az újjátelepülést követően Csanád vármegye székhelye volt, ahol akárcsak más megyékben megfestették a főispánok- és alispánok arcképét. 1918-ban a tisztségviselők Torontál vármegyéből menekültek Kiszomborra és Makóra, több festményt is magukkal hozva. A múzeum folyósólyán elhelyezett arcképcsarnokban Barabás Miklós, Friedrich Lieder, Pósa Gusztáv és Wándza Mihály képekkel lehet találkozni. A falakról Andrássy Gyula, V. Ferdinánd, Batthyány János és mások tekintenek le a kései utókorra.