Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.16. - 2020.02.16.
Székesfehérvár
2020.02.16. - 2020.02.16.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Budapest
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.02.07.
Tatabánya
2020.02.07. - 2020.02.07.
Fehérvárcsurgó
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.01.31. - 2020.02.14.
Budapest
2020.01.30. - 2020.03.15.
Budapest
Német Nemzetiségi Tájház - Hőgyész
A tájház belseje
Cím: 7191, Hőgyész Fő u. 1-3.
Telefonszám: (20) 410-8558, (74) 489-983
Nyitva tartás: Előzetes telefonos bejelentkezéssel
állandó kiállítás, gazdaság, mezőgazdaság, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A gyönyörű hőgyészi népviselet a kitelepítéssel halálos sérülést szenvedett. Az emberek ragaszkodtak szülőfalujukhoz, hazájukhoz, az erőszakos eljárás sok fájdalmat, könnyet és tragédiát jelentett. Némelyek azt hitték, ha hirtelen levetik a népviseletet az egy lehetőség, egy kapaszkodó, hogy itt maradhassanak. Persze ez illúziónak bizonyult, mert a hatóság könyörtelen volt a bevagonírozásoknál. Volt, akinek mégis sikerült megszökni, elkerülni a kitelepítést, úgy, hogy egy szomszédos községbe, vagy a csicsói pincékben, vagy a hochstelek pincehálózatában rejtőzött el. Sajnos a kitelepítésben Hőgyész lakosságának jelentős részét, nem is a legértéktelenebbet, elveszítette.

A kitelepítés után már csak itt-ott volt látható a faluban népviselet, esetleg egy-egy öregasszony, aki csökönyösen ragaszkodott régi ruháihoz, viseletéhez és nem volt hajlandó lemondani róla. De azért szinte minden házban eldugtak legalább egy-két öltözéket, amelyek most előkerülnek.

Először csak a gyerekek által játszott színdarabokban, később felvonulásokon vagy pedig templomszentelésen, szüreti bálon jelentek meg ezek a ruhák. Most pedig elérkezett az a tudatos népviselet-ápolás, amely létrehozta a nemzetiségi tánccsoportokat, énekkarokat és rendszeresen a svábbálokon és különböző alkalommal népviseleti bemutatókon is ismertetik az itt élők értékes hagyományait.

Ezt a célt szolgálja az állandó helytörténeti kiállítás. Ma már ismét gyakorlottá vált, hogy újonnan készíttetnek népviseleti ruhát, darabról darabra lemásolva a szülő, nagyszülők szoknyáját, réklijét, mellényét, ingét. A klasszikus népművészet számos technikája, tárgyfélesége, viselete a paraszti, népi életforma bomlása után is fennmaradhat, tudatosan ápolva és immár nem a paraszti fogyasztók számára.

Ifj. Retkes István