Eseménynaptár
2020. november
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2020.11.27. - 2020.11.27.
Budapest
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
2020.11.26. - 2020.11.26.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.24. - 2020.11.24.
Budapest
2020.11.22. - 2020.12.31.
Hódmezővásárhely
2020.11.22. - 2021.03.28.
Hódmezővásárhely
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.16.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.12. - 2020.11.12.
Tatabánya
2020.11.11. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.18.
Kecskemét
2020.11.10. - 2020.12.10.
Budapest
2020.11.09. - 2021.03.28.
Pécs
2020.11.06. - 2020.12.19.
Dunaújváros
Szatmári Múzeum - Mátészalka
A múzeum épülete
Cím: 4700, Mátészalka Kossuth u. 5.
Telefonszám: (44) 502-646, (44) 502-647
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, gazdaság, közlekedés, lovas közlekedés, szolgáltatás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
A néprajztudomány bebizonyította, hogy a könnyű gyors kocsit Magyarországon találták fel, és kocsiszekérnek nevezték. Feltételezhető, hogy a Kocs községben élő kocsigyártók fejlesztették ki a parasztszekérből. A kocsi eleinte a szekérnek jelzője volt. Az alapszó lassanként elmaradt, és a jelző vált önálló szóvá. A kocsi szó számos európai nyelvben előfordul.
Részlet a kiállításból
Hogyan lett a parasztszekérből kocsi?

Magyarországon az első kocsipostát Bécs és Buda között Mátyás király teremtette meg, amikor 1485-ben Budáról az éppen meghódított Bécsbe helyezte át székhelyét és ide-oda kellett utaznia a két város között. Ezen a vonalon minden 4-5 mérföldre pihenő és etetőállomást létesített, az egyik éppen Kocs volt. Így a kocsiak közvetlen kapcsolatban álltak a postával, és a saját szemükkel láthatták, hogy milyen fontos az országúti forgalomban a sebesség.

A magyar kocsi a hintóval szemben igen könnyű, a XVI. századi viszonyokhoz képest igen gyors járású parasztszekér volt. Természetes rugalmasságát nem rugóknak, vagy felfüggesztésnek, hanem csupán könnyű vázának, válogatott, többféle rugalmas keményfából készített kerekeinek és kocsiderekának tulajdoníthatjuk. Valószínű, hogy a vasalt szekérhez képest a magyar kocsi azért nem rázott annyira, mert a facsapok, a faperselyek és a fatengelyek bizonyos fokig csökkentették a rázkódást, amihez hozzájárult még az is, hogy a vasalatlan kerék bár könnyen tört, de szintén rugalmas volt.

A magyar kocsi elindult nyugat felé, egyre terjedt, ugyanakkor szakadatlanul fejlődött a kényelem. A kocsizás nemcsak gyakorlati célt követett, hanem kedvelt szórakozássá is vált. Alkalom lett arra, hogy az emberek mutogassák magukat, előkelőségüket fitogtassák, vagyis a kocsi a fényűzés eszközévé vált.

A múzeumban a Magyarországon jelenleg fellelhető fogatos járművek szinte valamennyi alaptípusa és variánsai megtalálhatók.