Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.12.17.
Szombathely
2017.11.18. - 2017.12.22.
Debrecen
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.16. - 2017.12.03.
Győr
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.11. - 2017.12.11.
Kecskemét
2017.11.09. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.08. - 2017.12.10.
Budapest
2017.11.08. - 2018.01.07.
Budapest
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Petőfi Irodalmi Múzeum - Budapest
© Petőfi Irodalmi Múzeum<br>A múzeum épülete
Cím: 1053, Budapest Károlyi u. 16.
Telefonszám: (1) 317-3611
Nyitva tartás: K-V 10-18
Ünnepnapokon: XII.24.:10-14, XII.25.-26.: zárva, XII.31.: 10-14.
állandó kiállítás, képzőművészet, szobrászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
600 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
300 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
300 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
400 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1100 HUF
/ család
Belépő családoknak
(az időszaki kiállítások megtekintésére)
1500 HUF
/ család
Tárlatvezetés diákoknak
(múzeumpedagógussal)
2500 HUF
/ csoport
1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós szobrászművészt egy Ady-emlékszobor tervezése. A gipszből készült, többalakos monumentális méretű kompozíció 1977 novemberében készült el, s a múzeum által rendezett "Ady-kép" című képzőművészeti kiállítás megnyitásával azonos időpontban került elhelyezésre a Károlyi palota Lotz-termével szomszédos, műmárvánnyal, stukkókkal és két hatalmas falitükörrel borított terében.

"A művészt az alkalom és a hely is arra inspirálták, hogy egyszerű emlékszobor helyett végre kísérletet tegyen annak az emlékműnek a megfogalmazására, amelynek gondolata már egy évtizede érlelődött benne. A klasszicista palota finom eleganciája, visszafogott pompája, s ezen belül a kiválasztott helyiség a maga viszonylag szűk terével, amelyet azonban az egymással feleselő két hatalmas tükör a határtalanság illúziójával gazdagított, remek keretnek bizonyult a szobrász elképzeléseihez.

Az egyik tükör alatt (..) a holtában felmagasztosult és az örök béke teljességét elnyert Adyt láthatjuk: a tükörtől jobbra nyíló ablak előtt fejfa áll, mellette a Willendorfi Vénusz (ősanyánk) életnagyságú figurája: fent a mennyezeten az ablaktól a túlsó oldal tükréig és onnan le a ravatalon (?) fekvő költő dús drapéria-felhők lobognak eleven gazdagsággal és ünnepélyes fegyelmezettséggel. Az egészet egy Isteni hatalom jelképeként a felhőket összefogó óriás kar igazgatja: ebbe a karba kapaszkodik egy apró emberalak (üdvözült lélek?) aki a ravataltól emelkedő, kavargó áradattal ért a szédítő magasba. Az ablak irányában úszó felhőben egy felhasított testű férfialak tűnik fel, talán egyike a kárhozottaknak: a ravatal előtt a grandiózus jelenet nagyszerűségétől elragadott férfi térdel égnek emelt karokkal: nem gyászol, felszabadultan, mindent beragyogó boldogsággal ünnepli és köszönti az öröklétbe érkezettet. (Az önfeledt ünneplő modellje az a Latinovits Zoltán, aki nem sokkal korábban halt meg, s akinek emléke épp a szobor készülése idejében magasztosult egy korszak és egy magatartás jelképévé.)

A háttérben, a drapéria-felhő-zuhatag árnyékában, a másik tükör előterében, elválasztva főjelenettől és kiragadva annak időtlen teljességéből négy beszélgető "civil" hajol össze, derékig emelkedve egy asztallap fodrozódó terítője fölé: semmi jele, hogy tudomást vennének a körülöttük kavargó eseményekről, még a feléjük forduló félmeztelen mitológikus figurát sem veszik észre. - Ők lennének mi? - Ők a tékozló vakok? - A tükrök pedig közben bonyolultan sokszorozzák a jelenetet, rákényszerítve a kompozícióhoz lépő látogatót, hogy tekintetével újra és újra kalandozza át ezt az egyszerre szakrális és szinte istenkísértően pogány látványt, míg maga is részesévé nem válik az egésznek, ahogy Rómában Bernini "Szent Teréz látomásá"-nak nézői is részeseivé lesznek a csodának. - Részesei lesznek egy önkéntes küldetés nagyszerű apoteózisának."
(Kovács Péter: Melocco Miklós Ady-oltára, Németh Lajos emlékkönyv, ELTE, 1989.)