2020.07.15.
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Bornemisza Eszter kiállítása a Fugában

2020.07.15.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Pentelei Molnár János festményeiből nyílik kiállítás Kecskeméten

2020.07.14.
Laczkó Dezső Múzeum

A BOR régészete

2020.07.14.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Történelem és magyarság

Kossuth Filmszínház Galéria - Mohács
A galéria épülete
Cím: 7700, Mohács Deák tér 3.
Telefonszám: (69) 311-031, (69) 510-477
Nyitva tartás: H-Szo 10-16
állandó kiállítás, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
(14 éven felüli)
200 HUF
Belépő gyermekeknek
(14 éven alul)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Mohács az ország legdélibb fekvésű Duna menti városa. A honfoglalás előtt is lakott hely volt. A magyarság letelepedése után századokon át, mint halászfalut ismerték.
Horváth női és férfi viselet
A 16. századi török előrenyomulás idején az első elpusztított települések között volt. A mai várostól délre zajlott a mohácsi csata, bevezetője annak a pusztulásnak, amely a középkori magyar településhálózat egy részének megsemmisüléséhez vezetett.

A másfél százados török hódoltság után, a 17. század végén a lakosság az ide települt - német, horvát (sokác), szerb - nemzetiségiekkel együtt ismét felépítette a várost. A következő századokban - bár az itt élők főleg mezőgazdasággal foglalkoztak - meghonosodott az ipar, és a falu kedvező fekvése lehetővé tette a hajózás és a kereskedelem fejlődését is.

Mohácson a magyar néprajzi csoportok és a nemzetiségiek békésen megfértek egymással anélkül, hogy keveredtek volna egymás közt. A különböző nyelvek és kultúrák kihívást is jelentettek az itt élők számára: mindenki a maga kultúráját hangsúlyozta, a saját hagyományait őrizte, nem a másik rovására, hanem egymás épülésére.

A soknemzetiségű város népviseleteit a teljesség lehetősége nélkül mutatja be a kiállítás a századfordulótól a hagyományos paraszti életforma végleges felbomlásáig. Elsősorban azok a viseletek láthatók itt, amelyeket még a közelmúltban is hordtak, vagy még napjainkban is megtalálhatók. A katolikus és református magyar ruhákat két női és egy férfi bábun, a horvát és német viseleteket női-férfi bábu páron, a szerbet és cigányt egy-egy női öltözékkel mutatjuk be.

(Szöveg: Begovácz Rózsa)