Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.08. - 2019.11.10.
Szombathely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.07. - 2019.11.10.
Budapest
2019.11.07. - 2019.11.08.
Debrecen
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
Kossuth Filmszínház Galéria - Mohács
A galéria épülete
Cím: 7700, Mohács Deák tér 3.
Telefonszám: (69) 311-031, (69) 510-477
Nyitva tartás: H-Szo 10-16
állandó kiállítás, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
(14 éven felüli)
200 HUF
Belépő gyermekeknek
(14 éven alul)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Mohács az ország legdélibb fekvésű Duna menti városa. A honfoglalás előtt is lakott hely volt. A magyarság letelepedése után századokon át, mint halászfalut ismerték.

A 16. századi török előrenyomulás idején az első elpusztított települések között volt. A mai várostól délre zajlott a mohácsi csata, bevezetője annak a pusztulásnak, amely a középkori magyar településhálózat egy részének megsemmisüléséhez vezetett.

A másfél százados török hódoltság után, a 17. század végén a lakosság az ide települt - német, horvát (sokác), szerb - nemzetiségiekkel együtt ismét felépítette a várost. A következő századokban - bár az itt élők főleg mezőgazdasággal foglalkoztak - meghonosodott az ipar, és a falu kedvező fekvése lehetővé tette a hajózás és a kereskedelem fejlődését is.

Mohácson a magyar néprajzi csoportok és a nemzetiségiek békésen megfértek egymással anélkül, hogy keveredtek volna egymás közt. A különböző nyelvek és kultúrák kihívást is jelentettek az itt élők számára: mindenki a maga kultúráját hangsúlyozta, a saját hagyományait őrizte, nem a másik rovására, hanem egymás épülésére.

A soknemzetiségű város népviseleteit a teljesség lehetősége nélkül mutatja be a kiállítás a századfordulótól a hagyományos paraszti életforma végleges felbomlásáig. Elsősorban azok a viseletek láthatók itt, amelyeket még a közelmúltban is hordtak, vagy még napjainkban is megtalálhatók. A katolikus és református magyar ruhákat két női és egy férfi bábun, a horvát és német viseleteket női-férfi bábu páron, a szerbet és cigányt egy-egy női öltözékkel mutatjuk be.

(Szöveg: Begovácz Rózsa)