Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.18. - 2019.09.18.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.13.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
agrártörténet, állandó kiállítás, helytörténet, történet, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF
A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe.

A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót.

Amíg összefüggő lombos erdők borították a történeti Veszprém és Zala megye hegyes tájait, főként fa- és sövényfalú épületeket emeltek. Az erdők ritkulásával a 18. század folyamán a kő vált fő építőanyaggá. A fehér, sárgás vagy szürkés színezetű mészkőből és dolomitból, vörös homokkőből és fekete bazaltból rakott kőfalak sajátos hangulatot kölcsönöznek a falvaknak. A jobbágyok és zsellérek sárba rakott terméskőből építkeztek. Az új építőanyag az épület szerkezetére, formájára is hatással volt: a lapos kövekből dongaboltozatokat, boltpincéket készítettek, ami magasabb szintre emelte a bortárolást. A füstöskonyhás, három- vagy többhelyiséges lakóházak tetőszerkezete, födéme a 19. század közepéig bárdolt keményfából készült.

A Balaton-felvidéken főként a szőlőművelés, a part közeli településeken a halászat, míg a Bakonyban az állattartás és az erdei iparok (fafaragás, mészégetés, hamuzsírfőzés) biztosították a megélhetést. A kevés és rossz minőségű szántóföldön nem termett elegendő gabona, ezért a lakosság élénk cserekereskedelmet bonyolított le a síkvidéki tájak népével. A Balaton-felvidéki borok Nyugat-Magyarországra és Stájerországba is eljutottak.

A 16-17. században a végvári harcok következtében a Bakony falvai jórészt elpusztultak, és a Balaton-felvidék lakossága is erősen megfogyatkozott. A 18. században az új birtokosok magyar, német és szlovák telepeseket hívtak be. Az egyházi és világi nagybirtok túlsúlya mellett az itt élő kisnemesség színezte a társadalom képét. A török hódoltság idején a lakosság döntő része áttért a protestáns hitre, de a 18. század végére, elsősorban a telepesek, zsellérek, pásztorok révén, a katolikusok kerültek túlsúlyba. A református vallást főként a kisnemesek utódai őrizték meg.

Kővágóörs környékén jelentős számban éltek evangélikusok is.

A településképet a középkorban a teleksoros úti falvak, a 19. századtól a szűk faluhatárok miatt bekövetkezett halmazosodás és a közös udvarok rendszere, illetve az újonnan telepített falvakban a szabályosan kimért telkek jellemezték. A múzeumi tájegység a kőépítkezés különféle változatait mutatja be lakó-, gazdasági, közösségi és egyházi építményekkel.
Múzeumi órák
6 - 18 éveseknek
A kiállítások megtekintéséhez a különböző korosztályok életkori sajátosságaihoz igazodó magyar, angol, német, olasz, japán és francia nyelvű, valamint angol, nemzetközi és magyar jelnyelvű tárlatvezetés igényelhető a megrendeléskor megbeszélt tájegységben. tovább
8 - 18 éveseknek
A kiállításokban berendezett szituációk megtekintése után a mosás, mángorlás eszközeinek használata közben ismerik meg a gyerekek a vászon nemű tisztításának hagyományos módját olyan természetes anyagok felhasználásával, mint pl. a hamulúg, a háziszappan vagy a szappangyökér. tovább