A látogatók megismerkedhetnek Katona József korának helyi és országos kulturális viszonyaival, a drámaíró életével, pesti színházi élményeivel és munkásságával, valamint a Bánk bán históriájának legfontosabb mozzanataival.

Katona József, a Bánk bán c. dráma szerzője Kecskeméten született 1791. november 11-én. Édesanyja Borbók Ilona, édesapja id. Katona József takácsmester, aki a szövés mestersége mellett városi megbízatásként sáfári és tizedesi feladatokat is végzett. Kilenc gyermeke közül sorrendben ifjabb Katona József a második, egyben a legidősebb fiú, akinek taníttatására az apa nagy gondot fordított.

Ifjabb Katona József kecskeméti elemi iskolai évei után a kecskeméti, a szegedi és a pesti piaristáknál folytatta tanulmányait, majd Pesten jogot végzett. Ügyvédi gyakorlatát Dabasi Halász Bálint irodájában töltötte, majd itt kezdett dolgozni 1815-ben. 1820-ban önálló ügyvédi irodát nyitott Pesten, de még ugyanebben az évben elfogadta Kecskemét város meghívását az alügyészi posztra. 1826-tól haláláig Kecskemét város főügyésze.

A Bánk bán első változatát 1815-ben írta az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára. A művet 1819-ben barátja, Bárány Boldizsár javaslatai alapján átdolgozta. Színpadi előadását a cenzor nem engedélyezte, csak a kinyomtatást. A kötet 1820 novemberében jelent meg, 1821-es dátummal. Színpadi művek mellett Katona József verseket és helytörténeti munkákat is írt. Tanulmánya jelent meg a magyarországi színjátszás helyzetéről és sürgette egy állandó kecskeméti színház létrehozását, amelyhez saját kezűleg terveket is készített.

Élete fő művének színpadi előadására csak halála után került sor. A Bánk bánt a kassai színházban játszották először, 1833. február 15-én. Ezt követően a kolozsvári, a budai, a debreceni és a miskolci, majd a Pesti Magyar Színházban tűzték műsorra. 1848. március 15-én közkívánatra a Nemzeti Színház ünnepi műsorának része volt. Kecskeméten 1847-ben láthatta először a közönség a Korona fogadó színpadán.

Katona József 1830. április 16-án halt meg, egy fárasztó úriszéki ülés után a Városházára visszatérve, a bejárati ajtónál esett össze. Ezen a helyen áll az 1934-ben felavatott emlékkő, amelynek felirata: "Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának."