2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2021.11.30.
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Tűzben edzett ősi japán szertartási edény

2021.11.25.
Magyar Mesemúzeum és Meseműhely

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

2021.11.22.
Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány

A Herendi porcelán mutatkozik be a Shanghai Képzőművészeti Múzeumban

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
hír, Vallás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Bár március 25. most hűvös idővel érkezett, a kereszténység, a néphit és a gazdasági év ebben az időpontban különleges fordulópontot köszönt: Gyümölcsoltó Boldogasszony napját.
Angyali üdvözlet


Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének bibliai háttere


A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.”

A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája tehát egyértelmű: március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.


A nap gazdasági jelentősége, hagyományai

Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széleskörű termékenységünnep – az egész magyar nyelvterületen számos szokás és hiedelem forrásává vált.

Ezt a napot fecskehozónak is nevezték. A költöző madarak ugyanis ekkorra már általában visszatértek, valóban megérkezett a tavasz és kezdődhetett a munka. Érdekesség, hogy a madarak távozását egy másik Mária-ünneppel, a szeptember 8-i Kisboldogasszony (Fecskehajtó Boldogasszony) napjával hozták összefüggésbe.

Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz.

Bálint Sándor néprajzkutató Ünnepi kalendárium című művében azt is leírja, hogy ez a nap ihlette az Úrangyala és az Üdvözlégy kezdetű imádságokat. Az Alföldön és a palóc falvakban honos néphit szerint, aki Gyümölcsoltó napján ezer üdvözlégyet elimádkozik, annak „teljesül a jóravaló kívánsága”.

Ezen a napon, hajnali három órakor, a gyöngyöspatai asszonyok Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végezték. Hitük szerint Gábor arkangyal is ebben az időpontban érkezett Máriához.

Március 25-én a régi parasztság hagyományosan a gyümölcsfák kezelését, az oltást és a szemzést végezte. „Szűz Mária almát olt” – tarja a régi mondás. Azokon a helyeken, ahol a fagy miatt még nem kezdhették meg a metszést, egy-egy vágást ejtettek a fák törzsén, a termés mágikus védelmét biztosítandó.

A nyugat-magyarországi néphit szerint nem volt szabad levágni azokat az ágakat, amelyeket Gyümölcsoltókor oltottak, mert akkor vér folyna belőlük. Aki mégis erre vetemedne, az azonnal megvakul, halála után pedig a kárhozat vár rá.

Ez a nap azonban nem csak a gyümölcsfák, a gazdaság számos más részlete esetében is komoly jelentőséggel bírt. Sok helyen úgy tartották, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a sárgarépa, a petrezselyem, és a káposzta magjai. Március 25-től tehát a vetemény fejlődésnek indulását, a tavasz igazi kezdetét remélték.
Deme Ágnes néprajzkutató