2021.02.24.
Szépművészeti Múzeum

Halála után készült róla a legtöbb arckép

2021.02.18.
Szépművészeti Múzeum

A jóképű Kossuth

2021.02.10.
Szépművészeti Múzeum

Az utazással együtt jöttek divatba a tájképek

2021.02.04.
Szépművészeti Múzeum

Ybltől Yblig avagy az alsóház költözködik

2021.01.28.
Szépművészeti Múzeum

Pest-Buda sorsát a szívén viselte

2021.01.25.
Szépművészeti Múzeum

Kossuth - a korabeli Broadway sztárja

2021.01.19.
Szépművészeti Múzeum

Villát vásárolt a Kárpáthy Zoltán honoráriumából

2021.01.13.
Szépművészeti Múzeum

A költő Czóbel

2021.01.13.
Szépművészeti Múzeum

Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

2021.01.06.
Szépművészeti Múzeum

Titkos temetés fáklyafénynél

2021.01.05.
Szépművészeti Múzeum

Andrássy-karikatúra a Vanity Fair hasábjain

2020.12.15.
Szépművészeti Múzeum

Tragikus gyermekáldás

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2021.02.10.
Szépművészeti Múzeum
festészet, hír, képzőművészet, művelődés, szabadidő, utazás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A tájkép hosszú ideig az utolsó helyet foglalta el az akadémiai műfajok rangsorában, s mint a festészet és grafika önálló ága a 18. század második felében terjedt el. A természeti táj szépségeit ekkor kezdték felfedezni, s a topografikus hűségű városképek, a veduták már nem voltak alkalmasak ennek kifejezésére.
Klette Károly (1793-1874): Visegrád látképe, vízfestmény\r\n

Amikor a művészek is útra keltek...

A vonzó, érdekes és olykor szokatlan tájak megörökítése szoros összefüggésben volt az utazás divatjával; nemcsak az arisztokrata ifjak Grand Tourjaira kell itt gondolnunk, hanem például a Barabás Miklós önéletírásából megismert, jóval szerényebb utazásokra, amelyek sokszor nélkülöztek minden kényelmet, de mégis lehetőséget adtak arra, hogy a szegényebb utazók – közöttük művészek is – megismerjék az európai országok, elsősorban Itália természeti szépségeit, történelmi nevezetességű településeit.

Ez utóbbiak körébe tartozott ekkor a magyar tájak közül Visegrád, a nemzeti történelem egyik legjelentősebb helyszíne. Nem véletlen, hogy a 19. század elejétől kezdve a legkiválóbb művészeink ábrázolták.


Várak, dunai tájak rajzolója: Klette Károly

A művész Drezdából jött Magyarországra, ahol hamarosan közismert lett, mint várak és dunai tájak rajzolója, aki számos városképe mellett a pesti árvíz eseményeit is megörökítette. Drezdában, majd Bécsben végezte tanulmányait, s a neves osztrák művésszel, Thomas Enderrel dunai látképsorozatot adott ki 1843-ban. Pozsonyban a Zichy grófi családnál rajztanítóskodott, itt született meg első fia, aki később Keleti Gusztáv néven jeles festő és közismert műkritikus lett. Klette Pesten József nádor gyermekeit tanította rajzolni, s vízfestményein megörökítette a nádor lakóhelyeit, kastélyainak parkjait – a Margitszigettől Alcsútig.

Ezen az akvarelljén az intim táj jelenik meg; a fellegvár épülete nem is látszik, a Salamon-torony mellett éppen csak elindul az erődítésfal a hegyoldalon, de nem érzékeljük annak magasságát, meredekségét. A túlpart hegyei is inkább lankás dombok, mint sziklás meredélyek, a csendesen folydogáló Dunán gőzhajó úszik. Az előtér békésen ballagó staffázsfigurái a bukolikus hangulat illő kellékei. Nem a történelmi táj fenségessége, hanem a klasszicizmus intim tájképének emberi környezete jelenik meg Klette Károly vízfestményén.
Basics Beatrix