2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2021.11.25.
Magyar Mesemúzeum és Meseműhely

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

2021.11.22.
Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány

A Herendi porcelán mutatkozik be a Shanghai Képzőművészeti Múzeumban

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
Hatvany Lajos Múzeum
hír, Korai újkor, művelődés, szabadidő, Török hódoltság, történelem, Újkor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A magyar szakirodalomban ugyan elterjedt, hogy a törököknél a fürdés a vallásgyakorlat része volt, ám ez nem teljesen igaz. Bár az iszlám előírja az imádkozás előtti tisztálkodást, de ezt a dzsámik és a mecsetek udvarában elhelyezett csorgókutaknál is meg tudtak oldani, így ez nem magyarázza az építkezéseket.
Korabeli török fürdő
Viszont fontos volt a muszlim hívők közösségének szolgálata, amely vallási szempontból kegyes cselekedetnek (szeváb) számított. A jótékonykodás továbbá azonnali és gyakorlati haszonnal szolgált: öregbítette az alapító hírnevét. S minden bizonnyal közrejátszott egy harmadik szempont is: a fürdőhasználat sokszor szinte ingyenes, vagy legalábbis nagyon olcsó volt, mégis bevételhez juttatta az alapítót, amelyet azután más kegyes alapítványok (vakuf) ellátására fordíthatott, például dzsámijának alkalmazottait fizethette belőle. A hódoltsági fürdők többsége ilyen alapítványi intézmény lehetett.


A törökök kétféle fürdőt ismertek, a gőz- és a termálfürdőt.

A termálfürdők kaplidzsa, ilidzsa, germáb vagy szidzsak szu néven bukkannak fel a forrásokban. E szavakat azonban egyaránt használják a természetesen feltörő, foglalatlan hőforrásokra, a csak kerített, nyitott fürdőhelyekre (strandokra) és a komoly munkával kiépített, „klasszikus” török fürdőkre is.

A másik nagy csoport, a gőzfürdők természetes úton nem jöttek létre, mindenképpen komoly építőmunkával kellett kialakítani őket, hiszen egy silány épület nem fűthető ki kellőképpen. A török forrásokban kizárólag hammám néven fordulnak elő. A teljesen kiépített fürdő öltözőteremből (dzsámekán), átmeneti helyiségből (szogukluk) és forró fürdőteremből (harara) állt. Ez utóbbinak a közepét azonban nem medence, hanem egy nagy márványlap, a „köldökkő” (göbektasi) foglalta el, amely masszírozásra szolgált. A fal mentén kis mosdómedencék (kurna) sorakoztak, ezekből locsolgatták felhevült tagjaikat a vendégek. Nagyobb épületek esetében a fürdőterem mellett kisebb kamrák (halvet) is nyíltak. A fürdőtértől elválasztva állt a víztartály és a fűtőkemence (külhán), ahonnan a forró levegő a padló alatt elhelyezkedő fűtőrendszerbe áramlott.


A hatvani épület is gőzfürdő volt...

...vagyis nem termálfürdő, ahogy sokan gondolják, amelyre vonatkozóan több, de igen rövid forrás áll rendelkezésünkre. Ezek szerint Szokollu Musztafa budai pasa építette a várban a gőzfürdőt, a benne lévő 4 bolttal együtt. Az 1590-es években még kellemes fürdőként írják le az intézményt, azonban közel 50 évvel később Evlia Cselebi már teljesen máshogy emlékszik vissza rá, szó szerint idézve így fogalmaz: „Összesen egyetlen kicsi, ócska gőzfürdője van.”

A legtöbb hatvani várat ábrázoló metszeten is feltűnik az épület, itt most csak egyet mutatunk be: Efraim von Strackwitz német hadmérnök a hatvani vár visszavétele és leégése után készítette el rajzát, amelyen számmal is megjelölte a fürdőt (9.), tehát a vár visszafoglalása után számolnunk kell a jelenlétével Hatvanban, azonban későbbi sorsa nem ismert, feltehetőleg az épület köveit széthordta a város lakossága.

(Forrás: Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban)
Gál Andrea régész