2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Hatvany Lajos Múzeum
hír, Korai újkor, művelődés, szabadidő, Török hódoltság, történelem, Újkor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A magyar szakirodalomban ugyan elterjedt, hogy a törököknél a fürdés a vallásgyakorlat része volt, ám ez nem teljesen igaz. Bár az iszlám előírja az imádkozás előtti tisztálkodást, de ezt a dzsámik és a mecsetek udvarában elhelyezett csorgókutaknál is meg tudtak oldani, így ez nem magyarázza az építkezéseket.
Korabeli török fürdő
Viszont fontos volt a muszlim hívők közösségének szolgálata, amely vallási szempontból kegyes cselekedetnek (szeváb) számított. A jótékonykodás továbbá azonnali és gyakorlati haszonnal szolgált: öregbítette az alapító hírnevét. S minden bizonnyal közrejátszott egy harmadik szempont is: a fürdőhasználat sokszor szinte ingyenes, vagy legalábbis nagyon olcsó volt, mégis bevételhez juttatta az alapítót, amelyet azután más kegyes alapítványok (vakuf) ellátására fordíthatott, például dzsámijának alkalmazottait fizethette belőle. A hódoltsági fürdők többsége ilyen alapítványi intézmény lehetett.


A törökök kétféle fürdőt ismertek, a gőz- és a termálfürdőt.

A termálfürdők kaplidzsa, ilidzsa, germáb vagy szidzsak szu néven bukkannak fel a forrásokban. E szavakat azonban egyaránt használják a természetesen feltörő, foglalatlan hőforrásokra, a csak kerített, nyitott fürdőhelyekre (strandokra) és a komoly munkával kiépített, „klasszikus” török fürdőkre is.

A másik nagy csoport, a gőzfürdők természetes úton nem jöttek létre, mindenképpen komoly építőmunkával kellett kialakítani őket, hiszen egy silány épület nem fűthető ki kellőképpen. A török forrásokban kizárólag hammám néven fordulnak elő. A teljesen kiépített fürdő öltözőteremből (dzsámekán), átmeneti helyiségből (szogukluk) és forró fürdőteremből (harara) állt. Ez utóbbinak a közepét azonban nem medence, hanem egy nagy márványlap, a „köldökkő” (göbektasi) foglalta el, amely masszírozásra szolgált. A fal mentén kis mosdómedencék (kurna) sorakoztak, ezekből locsolgatták felhevült tagjaikat a vendégek. Nagyobb épületek esetében a fürdőterem mellett kisebb kamrák (halvet) is nyíltak. A fürdőtértől elválasztva állt a víztartály és a fűtőkemence (külhán), ahonnan a forró levegő a padló alatt elhelyezkedő fűtőrendszerbe áramlott.


A hatvani épület is gőzfürdő volt...

...vagyis nem termálfürdő, ahogy sokan gondolják, amelyre vonatkozóan több, de igen rövid forrás áll rendelkezésünkre. Ezek szerint Szokollu Musztafa budai pasa építette a várban a gőzfürdőt, a benne lévő 4 bolttal együtt. Az 1590-es években még kellemes fürdőként írják le az intézményt, azonban közel 50 évvel később Evlia Cselebi már teljesen máshogy emlékszik vissza rá, szó szerint idézve így fogalmaz: „Összesen egyetlen kicsi, ócska gőzfürdője van.”

A legtöbb hatvani várat ábrázoló metszeten is feltűnik az épület, itt most csak egyet mutatunk be: Efraim von Strackwitz német hadmérnök a hatvani vár visszavétele és leégése után készítette el rajzát, amelyen számmal is megjelölte a fürdőt (9.), tehát a vár visszafoglalása után számolnunk kell a jelenlétével Hatvanban, azonban későbbi sorsa nem ismert, feltehetőleg az épület köveit széthordta a város lakossága.

(Forrás: Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban)
Gál Andrea régész