2020.10.01.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Angyalok Prágától Zákányszékig

2020.09.15.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Mögötted a törvény – előtted is az legyen!

2020.09.11.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

A román tömeggyilkosságoktól az országgyarapításig

2020.09.07.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Trianon utóélete

2020.08.31.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Hódmezővásárhely Trianon Emlékalbuma

2020.08.27.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Az Emlékpontban forgatott filmmel VERSenyeznek a szentesi diákok

2020.08.26.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Sorsok a kommunista diktatúra szorításában

2020.08.19.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Száz éve lett képviselő Slachta Margit, a vészkorszak embermentője

2020.08.18.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Megfigyelve mindhalálig

2020.07.22.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Emlékpont, a különleges múzeum

2020.06.16.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Megjelent a Habsburg Birodalom püspökei életrajzi lexikonsorozatának első kötete

2020.04.30.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Vásárhelyi történész előszavával jelent meg Révay Mór Jánosné naplója

2020.03.18.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A hódmezővásárhelyi közművelődési intézmények is bezárják kapuikat

Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ - Hódmezővásárhely
A múzeum épülete
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Andrássy út 34.
Telefonszám: (62) 530-940
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.09.15.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
„Mögötted a törvény – előtted is az legyen!” A Magyar Királyi Csendőrség és kora – címmel tartott szakmai konferenciát az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság (SZBMRTT), s bemutatták a dévaványai műgyűjtő, Kürti Béla csendőr-relikviáiból összeállított kamara-kiállítását is.
Mögötted a törvény – előtted is az legyen
A szakmai tanácskozást Kertész Péter, az ÓNTE ügyvezető igazgatója és Parádi József, a rendvédelmi társaság elnöke nyitotta meg. A konferencián Vincze Gábor, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze Alföldi Vilma nyugalmazott történész-levéltáros izgalmas és egyben megrendítő, Az „ellenség” gyermekei című könyvét mutatta be. A részben önéletírásnak, részben történészi szakmunkának tekinthető műből megtudható, milyen sors, üldöztetés várt 1945 után azokra, akiknek az édesapja 1945 előtt csendőr volt.

Vincze Gábor az 1956 utáni megtorlások „csendőr-száláról” beszélt. 1959-ben elővették „csendőrkártyát”, és másfélszáz volt csendőr ellen indítottak nyomozást, majd a katonai bíróságok 19-et ítéltek halálra. Az előadó két példán érzékeltette, mennyire tartós volt a kommunista bosszú. Mindkét ügyben negyven évvel korábbi, 1919-es, vélelmezett bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg az illetőket. Az első esetben egy 82 éves volt csendőrről van szó, aki ellen végül magas kora és bizonyítékok hiánya miatt megszüntették a nyomozást, de haláláig figyeltette az állambiztonság.

A másik esetben 1919-ben egy csendőrkülönítményt vezető katonatisztet azzal gyanúsítottak meg, hogy augusztus elején személyesen részt vett több kommunista – közöttük Kukovecz Nana festőművésznő, akinek nevét ma is utca viseli Szegeden – meggyilkolásában. Bár a felsorakoztatott nagy létszámú tanú egymásnak teljesen ellentmondó vallomást tett, az illetőt ennek ellenére halálra ítélték és kivégezték. Végkövetkeztetése az volt, hogy a kommunisták az 1919-es tanácsköztársaság bukása után negyven évvel később is képesek voltak bosszút állni a vélt vagy valós sérelmeikért.

A konferencián korábban Parádi József ismertette a határszéli csendőrség létrejöttét, működését, Olasz Lajos szegedi egyetemi tanár beszélt a légicsendőrség történetéről, Kiss Gábor Ferenc egyetemi tanártól egy 1930-as évekbeli csendőrgyilkosság történetéről és visszhangjáról hallhatott a népes hallgatóság. A konferencia második felében – amely iránt továbbra is nagy volt az érdeklődés, s a járványhelyzet ellenére az ország távolabbi helyeiről is jöttek érdeklődők – Ravasz István hadtörténész fejtette ki véleményét arról, hogy volt-e egyáltalán csendőr-puccs kísérlet 1944 nyarán.