2020.10.12.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

214 műalkotás lesz a 67. Vásárhelyi Őszi Tárlaton

2020.10.07.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Csütörtöktől zsűrizik a 67. Vásárhelyi Őszi tárlatot

2020.09.28.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Régió, hagyomány, történet

2020.09.21.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Feltárultak a Tornyai raktárai, fémdetektorral kutattak Csomorkányon

2020.09.18.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Népi szecessziós kerámiákból nyílt kiállítás Hódmezővásárhelyen

2020.09.09.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A Tornyai-múzeumot is bemutatják a Nemzeti Kulturális Alap filmsorozatában

2020.09.08.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A kerámia, mint közösségformáló anyag

2020.09.02.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Idén novemberben rendezik a Vásárhelyi Őszi Tárlatot

2020.08.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Magnetométerrel kutattak Csomorkányon

2020.07.28.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Évszázadok leletei: 8.000 lelet, 10.000 fotó

2020.07.27.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Az elcsent élesztő és a csöpögő gerenda

2020.07.17.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Vásárhely látnivalóival ismerkedtek az idegenforgalmi szakemberek

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Hódmezővásárhely
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefonszám: (62) 242-224
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.07.27.
Tornyai János Múzeum
gasztronómia, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A dagasztás folyamata a régi időkben akár két órán át is tartott, az akkori öt-hatkilós kenyér fárasztó előkészítéséről az asszonyok úgy tartották, hogy addig nem lesz jó, „amíg nem csöpög a gerenda”, azaz amíg nem verejtékezik az ember homloka.
Kenyér
A kenyérkészítés ismeretei anyáról leányra szálltak, s a vásárhelyi leányok addig nem is mehettek férjhez, amíg nem tudtak jó kenyeret sütni. A helyi családok sok kenyeret fogyasztottak, voltak, akik a húsleveshez, vagy a dinnyéhez is kenyeret ettek.

Az élesztőt eleink komló és búzakorpa felhasználásával készítették, s feljegyezték, hogy az egyik gazdasszony, akinek nem sikerült az élesztője, egy pár piros papucsot ígért a szomszéd cselédjének, ha elcsen a náluk készült párnak nevezett élesztőből.

Az élesztőből liszttel és vízzel készült a kovász, amelyet további liszttel szaporítva kidagasztottak, s lett belőle a kenyér. A mai háziasszonyok is süthetnek kenyeret a hagyományos módon: a kovász hűtőszekrényben akár hetekig is eltartható, s elkészíthetik a kenyeret elektromos, vagy gázsütőben is.



Arany-Tóth Attila