2020.07.28.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Évszázadok leletei: 8.000 lelet, 10.000 fotó

2020.07.27.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Az elcsent élesztő és a csöpögő gerenda

2020.07.17.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Vásárhely látnivalóival ismerkedtek az idegenforgalmi szakemberek

2020.07.14.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Történelem és magyarság

2020.05.19.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Idő formálta tájelemek

2020.04.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A kirekesztéstől a megsemmisítésig

2020.04.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Sajtóközlemény a közös művészeti örökségünk nyomában című pályázat zárásáról

2020.04.19.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A kirekesztéstől a megsemmisítésig

2020.04.15.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Pogácsa, barackpálinka és Náhum próféta

2020.04.15.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Harminc éve szabadon

2020.04.13.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Virtuális kapcsolatban a látogatókkal

2020.04.06.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Elindult a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeum ismeretterjesztő videosorozata

2020.03.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Németországból is importáltak kerámiát a középkorban

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Hódmezővásárhely
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefonszám: (62) 242-224
Nyitva tartás: K-V 10-17
2020.07.27.
Tornyai János Múzeum
gasztronómia, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A dagasztás folyamata a régi időkben akár két órán át is tartott, az akkori öt-hatkilós kenyér fárasztó előkészítéséről az asszonyok úgy tartották, hogy addig nem lesz jó, „amíg nem csöpög a gerenda”, azaz amíg nem verejtékezik az ember homloka.
Kenyér
A kenyérkészítés ismeretei anyáról leányra szálltak, s a vásárhelyi leányok addig nem is mehettek férjhez, amíg nem tudtak jó kenyeret sütni. A helyi családok sok kenyeret fogyasztottak, voltak, akik a húsleveshez, vagy a dinnyéhez is kenyeret ettek.

Az élesztőt eleink komló és búzakorpa felhasználásával készítették, s feljegyezték, hogy az egyik gazdasszony, akinek nem sikerült az élesztője, egy pár piros papucsot ígért a szomszéd cselédjének, ha elcsen a náluk készült párnak nevezett élesztőből.

Az élesztőből liszttel és vízzel készült a kovász, amelyet további liszttel szaporítva kidagasztottak, s lett belőle a kenyér. A mai háziasszonyok is süthetnek kenyeret a hagyományos módon: a kovász hűtőszekrényben akár hetekig is eltartható, s elkészíthetik a kenyeret elektromos, vagy gázsütőben is.



Arany-Tóth Attila