2020.07.26.
Szépművészeti Múzeum

Nagy Szulejmán bevonult a művészettörténetbe is

2020.07.16.
Szépművészeti Múzeum

Hungária és a béke angyala

2020.07.06.
Szépművészeti Múzeum

Esztergom - térben és időben is madártávlatból

2020.06.30.
Szépművészeti Múzeum

Örökség - Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

2020.06.25.
Szépművészeti Múzeum

Portré ágyúgolyóval

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
2020.07.09.
Szépművészeti Múzeum
grafika, hír, képzőművészet, Korai újkor, rézkarc, Török hódoltság, történelem, Újkor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A törökellenes háború történetében az 1686. esztendő megmutatta az összefogás erejét. Önkéntesek ezrei – az egykorú beszámolók szerint 5-6 ezer fő – gyűlt össze a harcra.
Buda ostroma, 1686, rézmetszet és rézkarc

Két irányból érkeztek a felszabadító erők

Lotharingiai Károly herceg, az előző év hadi sikereire építve Buda ostromát szükségesnek tartotta. Miksa Emánuel bajor választófejedelem viszont Esztergom és Székesfehérvár ellen vonult volna. Lotharingiai Károly Párkánynál átkelve a Dunán elindult csapataival Buda felé, Miksa Emánuel pedig Komáromból közelítette meg a várost. Az ostromló sereg nagyságára vonatkozóan a források eltérő adatokat tartalmaznak, az összlétszám feltehetőleg 60 000 fő volt. A vár megvívásához mintegy 38 000 gyalogos és 4000 gyalogsági harcra is kiképzett dragonyos állt rendelkezésre. Szükség is volt rájuk, mert a várban lévő oszmán erők létszámát a fegyverforgató lakosokkal együtt 10-12 000 főre becsülték.

Az ostrom első hetében Aenea Caprara tábornagy és Pálffy János Károly altábornagy vezetésével 10-15 000 főnyi lovasságot, köztük mintegy 7-8000 magyar lovast irányítottak az egri és székesfehérvári török őrség, továbbá a Buda felmentésére gyülekező csapatok mozgásának és akcióinak kikémlelésére.


Két roham sem hozta meg a várva várt sikert

Elsőként a Víziváros került a szövetségesek kezére. Ezután úgy határoztak, hogy két helyen rohamozzák meg a várat. Északon, a Bécsi kapu és az Esztergomi rondella között a lotharingiai herceg csapatai, délen, az úgynevezett Nagyrondellánál, Miksa Emánuel egységei készítették az ostromműveket. Luigi Fernando Marsigli császári hadmérnök tervei szerint alakították ki a sáncrendszert.

Az első igazán összehangolt támadást július 27-én hajtották végre. Mivel a török felmentő sereg mind jobban közeledett, a szövetséges hadvezetés augusztus 3-án újabb támadást rendelt el, de a második általános roham a bajorok kezdeti sikere ellenére sem hozott számottevő eredményt. Az ostromművek építése, a védők kitörései, a két roham, valamint a betegségek következtében az ostromló sereg létszáma megfogyatkozott.


145 évnyi török megszállás után három napos szabad rablás
 
Friedrich Scherffenberg hadtestének érkezése után a tüzérség már oly mértékben megrongálta a falakat a támadásra kijelölt pontokon, hogy szeptember 2-án elrendelték a harmadik, általános rohamot. Délután három órakor indultak meg a tüzérség által lőtt rések felé a rohamoszlopok, és nem várt gyorsasággal alig két óra alatt elfoglalták a várat. A különböző források szerint a császáriaknak az előző rohamokhoz képest csekély volt a vesztesége: 400-600 halott és mintegy 400-500 sebesült. Több mint 4000 török halott maradt az ostrom után, és Abdurrahman pasa karddal a kezében esett el a mai Hess András térnél. Ezzel Buda vára hetvenhét napos ostrom és több mint 20 000 katona – köztük legalább 2000 magyar vitéz – elvesztése után felszabadult a száznegyvenöt évig és három napig tartó török megszállás alól.

Lotharingiai Károly herceg háromnapos szabad rablással jutalmazta katonáit. A dúlásból hatalmas tűzvész kerekedett, s a rommá lőtt, hullahegyekkel teli város végképp üszkös romhalmazzá változott.
Basics Beatrix