2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.06.23.
Hatvany Lajos Múzeum

A tiszamenti jobbágy asztala száz évvel ezelőtt

2020.06.19.
Hatvany Lajos Múzeum

Egymást szinte érintő ujjak

2020.06.18.
Hatvany Lajos Múzeum

Bronzkori sírok a kishatvani csárdánál

2020.06.11.
Hatvany Lajos Múzeum

Tiltakozó haragok

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.07.01.
Hatvany Lajos Múzeum
hír, néprajz, történet, viselettörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Heves megyei, Zagyva és Galga folyók között elterülő Boldog település régóta áll a néprajzkutatók figyelmének középpontjában. A Gyöngyösbokréta mozgalom, a boldogi hímzés és a boldogi viselet a faluhoz szorosan kötődő fogalmak, csakúgy mint a település hagyománytisztelete és endogám jellege.
Búcsú az 1980-as években, viseletben
Az 1960-as évektől azonban Boldogon (is) megkezdődtek azok a társadalmi folyamatok, amelyek lassan, de biztosan polgári kultúrává alakították a tradicionális, paraszti életmódot. A Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményébe mintegy 150 tételnyi boldogi anyag került, nagyrészt viseletek, melyek az adományozásukkal párhuzamosan zajló társadalmi folyamatokról is vallanak.

Kivetkőzés: a hagyományos viselet elhagyása

Annak, hogy valaki megválik hagyományos ruházatától, egy gyűjteménynek ajándékozza és műtárgyként tekint rá, számos oka lehet. A kivetkőzést – a hagyományos viselet elhagyását – gyakran indokolta például egy fiatal lány házassága. Ha parasztlány és iparoslegény esküdött össze, a fiatalasszonyt férje családja többször „kivetkőztette”, hogy új közege normái szerint öltözködhessen. Szintén a ruházat módosulását eredményezte az anyagi körülmények változása is. Az 1960-as évektől Boldogon egyre többen próbálkoztak fóliakertészetek telepítésével, a gyors haszon és a polgári ruhák vásárlásának lehetősége megint csak kivetkőzést eredményezett. Ha egy fiatal lány továbbtanult, ő is megvált a bőszoknyától, mások tisztán egészségügyi okok miatt váltottak polgári viseletre, nehezen bírták a szoros kötést, a keményített ruhadarabokat.


A fordítottjára, a beöltözésre is van példa 

Míg a 20. század második felétől Boldogon, és a Kárpát-medence egészében, a kivetkőzés volt az általános tendencia, napjainkban egyre több példát látunk a folyamat fordítottjára, a beöltözésre vagy visszaöltözésre is, a hagyományőrzés, a néptáncok és -viseletek reneszánszukat élik. Sokan, akik már megváltak a boldogi ruhától, templomlátogatások vagy búcsúk esetén még visszaöltöznek. Fiatalok is szívesen „beöltöznek”, volt már rá példa, hogy egy pár boldogi viseltet öltött az esküvőjére.
Deme Ágnes néprajzkutató