2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Hatvany Lajos Múzeum
hír, néprajz, történet, viselettörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Heves megyei, Zagyva és Galga folyók között elterülő Boldog település régóta áll a néprajzkutatók figyelmének középpontjában. A Gyöngyösbokréta mozgalom, a boldogi hímzés és a boldogi viselet a faluhoz szorosan kötődő fogalmak, csakúgy mint a település hagyománytisztelete és endogám jellege.
Búcsú az 1980-as években, viseletben
Az 1960-as évektől azonban Boldogon (is) megkezdődtek azok a társadalmi folyamatok, amelyek lassan, de biztosan polgári kultúrává alakították a tradicionális, paraszti életmódot. A Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményébe mintegy 150 tételnyi boldogi anyag került, nagyrészt viseletek, melyek az adományozásukkal párhuzamosan zajló társadalmi folyamatokról is vallanak.

Kivetkőzés: a hagyományos viselet elhagyása

Annak, hogy valaki megválik hagyományos ruházatától, egy gyűjteménynek ajándékozza és műtárgyként tekint rá, számos oka lehet. A kivetkőzést – a hagyományos viselet elhagyását – gyakran indokolta például egy fiatal lány házassága. Ha parasztlány és iparoslegény esküdött össze, a fiatalasszonyt férje családja többször „kivetkőztette”, hogy új közege normái szerint öltözködhessen. Szintén a ruházat módosulását eredményezte az anyagi körülmények változása is. Az 1960-as évektől Boldogon egyre többen próbálkoztak fóliakertészetek telepítésével, a gyors haszon és a polgári ruhák vásárlásának lehetősége megint csak kivetkőzést eredményezett. Ha egy fiatal lány továbbtanult, ő is megvált a bőszoknyától, mások tisztán egészségügyi okok miatt váltottak polgári viseletre, nehezen bírták a szoros kötést, a keményített ruhadarabokat.


A fordítottjára, a beöltözésre is van példa 

Míg a 20. század második felétől Boldogon, és a Kárpát-medence egészében, a kivetkőzés volt az általános tendencia, napjainkban egyre több példát látunk a folyamat fordítottjára, a beöltözésre vagy visszaöltözésre is, a hagyományőrzés, a néptáncok és -viseletek reneszánszukat élik. Sokan, akik már megváltak a boldogi ruhától, templomlátogatások vagy búcsúk esetén még visszaöltöznek. Fiatalok is szívesen „beöltöznek”, volt már rá példa, hogy egy pár boldogi viseltet öltött az esküvőjére.
Deme Ágnes néprajzkutató