2020.06.25.
Budapesti Történeti Múzeum

Egy évezredig használták még a rómaiak útját

2020.03.17.
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum

Bezár a Budapesti Történeti Múzeum

2020.11.17.
Déri Múzeum

Gonosz férj és erőszakos feleség

2020.11.17.
Szépművészeti Múzeum

Két ország - békében

2020.11.04.
Szépművészeti Múzeum

Két testvér - egy feleség

2020.10.28.
Déri Múzeum

Denártól a Bitcoinig

2020.10.27.
Janus Pannonius Múzeum

Vadókaszörp, csitkenyés bor, mókusvíz

Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.06.25.
BTM
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Idén márciustól kezdve, a járványügyi veszélyhelyzet miatt szükséges óvintézkedések betartása mellett folytatódott a tavaly megkezdett megelőző régészeti feltárás a Graphisoft Park bővítéséhez kapcsolódóan, a III. kerület Duna-parti régiójában. A még folyó kutatás során az egykori római limesút egy roppant érdekes szakaszát sikerült feltárni. 

A nagy vastagságú feltöltés és dunai eredetű üledékrétegek alatt, a gépi földkiemelés során egyedülálló jelenség látott napvilágot: az észak-déli irányú, római kori limesút egy szakasza tárult fel. A kiemelkedő stratégiai fontosságú építmény szerepe a Pannoniában található települések és katonai létesítmények egymással való összekötése, ezáltal pedig az ellátmány és a katonai utánpótlás zavartalan biztosítása, valamint a csapattestek mozgásának megkönnyítése volt. Az 1-2. században a limesút ismereteink szerint a mai Szentendrei út vonalában futott, majd a 3. században helyezték át a Dunához közelebbi nyomvonalra.

Az út felületén talált különböző korokból származó leletek tanúbizonysága szerint ezt az igen nagy alapossággal és rengeteg munkával felépített, szilárd, kőburkolatú szakaszt a római közigazgatás és hadsereg kivonulását követő több mint ezer éven keresztül tovább használhatták a Duna mentén közlekedők. Erről a nehezen keltezhető, valószínűleg kocsikhoz, szekerekhez és lószerszámzathoz tartozó, korrodált vasalkatrészek mellett ugyanis a 3. századra tehető bronz érmétől a középkori ólom puskagolyókon át az újkori patkókig számos lelet tanúskodik. Az erősen lekoptatott felületű kövek mellett ezt a hosszú használatot számtalan, az útfelületbe mélyedő keréknyom is jól mutatja. A jelenlegi ismeretek szerint a most előkerült útrészlet a Pannonia területén korábban feltárt limesút szakaszok közül az egyik leghosszabbnak és legépebb állapotban megőrződöttnek tekinthető. A kutatott területen belül is különböző építési technikákat felvonultató, összetett és helyenként sajátos felépítésű út két szegélyét egy rövidebb szakaszon kőfalak kísérik, melyek talán egy korábban a területen állt épület részleges újrafelhasználásának nyomaként értelmezhetők.

Az út közvetlen közelében, a Duna egykori ártereként jellemezhető, mélyebb térszínen római kori és középkori szórványleletek mellett egy késő középkori éremlelet is előkerült Sándor Lajos fémkeresős szakember tevékenységének köszönhetően. Kiemelkedő leletnek számít továbbá a késő római katonai viselethez köthető, aranyozott hagymagombos fibula. A tavaly feltárt római kori temetkezések után néhány sír idén is napvilágot látott, jelezve, hogy továbbra is számolhatunk ezek előkerülésével a kor szokásának megfelelően, az út vonala mentén.

A feltárás előttünk álló időszaka ugyanakkor még számos, egyelőre megválaszolatlan kérdés megoldását tartogathatja. Vajon mi indokolta, hogy a limes út ezen szakaszát több, különböző szerkezetű részből építették meg? Mivel magyarázható, hogy egy darabon masszív kőfalakkal is megerősítették? Egyáltalán hogyan kerülhettek a városon kívül eső Duna-parti területre ezek a falak? Az úthoz készítették, vagy egy korábban a területen álló épületet használtak fel egy megerősített útszakasz kialakításához? Utóbbi lehetőség esetén vajon milyen jellegű és szerepű épület állhatott itt és feltételezhető-e a területhasználat jelentős változása, amelyen ez a térség a római kor folyamán keresztül ment?

A Budapesti Történeti Múzeum kutatóinak reményei szerint ezekre az izgalmas kérdésekre is hamarosan választ kapunk és további értékes leletekkel gazdagodik fővárosunk múltbéli emlékeinek gyűjteménye a régészeti munkák előttünk álló szakaszában.
Tóth Farkas Márton és Hajdu Barbara