2020.06.25.
Budapesti Történeti Múzeum

Egy évezredig használták még a rómaiak útját

2020.03.17.
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum

Bezár a Budapesti Történeti Múzeum

2020.09.25.
Szépművészeti Múzeum

II. Rákóczi Ferenc többször is tette itt tiszteletét

2020.09.25.
Magyar Nemzeti Múzeum

Ars et virtus

2020.09.24.

Az anyag életre kel

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.09.21.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Feltárultak a Tornyai raktárai, fémdetektorral kutattak Csomorkányon

Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.25.
BTM
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Idén márciustól kezdve, a járványügyi veszélyhelyzet miatt szükséges óvintézkedések betartása mellett folytatódott a tavaly megkezdett megelőző régészeti feltárás a Graphisoft Park bővítéséhez kapcsolódóan, a III. kerület Duna-parti régiójában. A még folyó kutatás során az egykori római limesút egy roppant érdekes szakaszát sikerült feltárni. 

A nagy vastagságú feltöltés és dunai eredetű üledékrétegek alatt, a gépi földkiemelés során egyedülálló jelenség látott napvilágot: az észak-déli irányú, római kori limesút egy szakasza tárult fel. A kiemelkedő stratégiai fontosságú építmény szerepe a Pannoniában található települések és katonai létesítmények egymással való összekötése, ezáltal pedig az ellátmány és a katonai utánpótlás zavartalan biztosítása, valamint a csapattestek mozgásának megkönnyítése volt. Az 1-2. században a limesút ismereteink szerint a mai Szentendrei út vonalában futott, majd a 3. században helyezték át a Dunához közelebbi nyomvonalra.

Az út felületén talált különböző korokból származó leletek tanúbizonysága szerint ezt az igen nagy alapossággal és rengeteg munkával felépített, szilárd, kőburkolatú szakaszt a római közigazgatás és hadsereg kivonulását követő több mint ezer éven keresztül tovább használhatták a Duna mentén közlekedők. Erről a nehezen keltezhető, valószínűleg kocsikhoz, szekerekhez és lószerszámzathoz tartozó, korrodált vasalkatrészek mellett ugyanis a 3. századra tehető bronz érmétől a középkori ólom puskagolyókon át az újkori patkókig számos lelet tanúskodik. Az erősen lekoptatott felületű kövek mellett ezt a hosszú használatot számtalan, az útfelületbe mélyedő keréknyom is jól mutatja. A jelenlegi ismeretek szerint a most előkerült útrészlet a Pannonia területén korábban feltárt limesút szakaszok közül az egyik leghosszabbnak és legépebb állapotban megőrződöttnek tekinthető. A kutatott területen belül is különböző építési technikákat felvonultató, összetett és helyenként sajátos felépítésű út két szegélyét egy rövidebb szakaszon kőfalak kísérik, melyek talán egy korábban a területen állt épület részleges újrafelhasználásának nyomaként értelmezhetők.

Az út közvetlen közelében, a Duna egykori ártereként jellemezhető, mélyebb térszínen római kori és középkori szórványleletek mellett egy késő középkori éremlelet is előkerült Sándor Lajos fémkeresős szakember tevékenységének köszönhetően. Kiemelkedő leletnek számít továbbá a késő római katonai viselethez köthető, aranyozott hagymagombos fibula. A tavaly feltárt római kori temetkezések után néhány sír idén is napvilágot látott, jelezve, hogy továbbra is számolhatunk ezek előkerülésével a kor szokásának megfelelően, az út vonala mentén.

A feltárás előttünk álló időszaka ugyanakkor még számos, egyelőre megválaszolatlan kérdés megoldását tartogathatja. Vajon mi indokolta, hogy a limes út ezen szakaszát több, különböző szerkezetű részből építették meg? Mivel magyarázható, hogy egy darabon masszív kőfalakkal is megerősítették? Egyáltalán hogyan kerülhettek a városon kívül eső Duna-parti területre ezek a falak? Az úthoz készítették, vagy egy korábban a területen álló épületet használtak fel egy megerősített útszakasz kialakításához? Utóbbi lehetőség esetén vajon milyen jellegű és szerepű épület állhatott itt és feltételezhető-e a területhasználat jelentős változása, amelyen ez a térség a római kor folyamán keresztül ment?

A Budapesti Történeti Múzeum kutatóinak reményei szerint ezekre az izgalmas kérdésekre is hamarosan választ kapunk és további értékes leletekkel gazdagodik fővárosunk múltbéli emlékeinek gyűjteménye a régészeti munkák előttünk álló szakaszában.
Tóth Farkas Márton és Hajdu Barbara