2020.07.06.
Jósa András Múzeum

Mutasd a cipőd és megmondom ki vagy!

2020.07.02.
Jósa András Múzeum

Státuszszimbólum - gyerekeknek

2020.06.23.
Jósa András Múzeum

Alkimista és szenvedélyes kéziratgyűjtő

2020.06.22.
Jósa András Múzeum

Túlzott cifrálkodás miatt betiltva

2020.06.18.
Jósa András Múzeum

Pisze orrú házi bálvány

2020.06.16.
Jósa András Múzeum

Legvéresebb csatáját környékünkön vívta

2020.06.12.
Jósa András Múzeum

A festőfejedelem Nyíregyháza szülötte

2020.06.10.
Jósa András Múzeum

Tizenkét csákány és négy kartekercs

2020.06.08.
Jósa András Múzeum

Honfoglalás kori örökségünk: a karikás ostor

2020.06.01.
Jósa András Múzeum

Faragott székek - honfoglalás kori mintakinccsel

Jósa András Múzeum - Nyíregyháza
A Jósa András Múzeum épülete annó
Cím: 4400, Nyíregyháza Benczúr tér 21.
Telefonszám: (42) 315-722
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.06.26.
Jósa András Múzeum
gasztronómia, hír, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az ország több részén előforduló állatalakos bárdok általában rókát vagy lovat jelenítenek meg. Habár a lónak jelentős szerepe van a magyarok ősvallásában, tömegesen nem láthatjuk a népi díszítőművészetben. Elsősorban olyan tárgyakon jelenik meg, mint például a kútágas, kapu, ágyvég, csigacsináló, vagy mint esetünkben, a stilizált ló formájú húsvágó bárdon. Feltételezhető, hogy a ló kultikus szerepe, illetve mindennapi látványa együtt eredményezte ábrázolását, ugyanúgy, mint az egyéb vastárgyakon felfedezhető kígyó vagy madár formája.
Húsvágóbárd
A bárd a házi húsfeldolgozás, a hagyományos disznóvágás eszköze volt. Használata előtt és után a nők tisztították meg, azonban karbantartását, élezését és a vele való munkát a férfiak végezték. Egyes vélekedések szerint az igazán jó ízű kolbászba a húst bárddal kell összevágni, mert a daráló, bár gyorsabb volt, de úgy összezúzta a húst, hogy eltűnt annak zamatos íze. A technikai fejlődés felgyorsulásával a húsvágó bárd funkciója is átalakult, mint műtárgyunk esetében is, amelyet múzeumba kerülése előtt csalamádévágásra használtak.

A paraszti munkaeszközök e darabját nem házi specialisták, hanem iparosok állították elő, akiknek termékei a XIX. században váltak általánosan elérhetővé. Míg e bárd esztergált nyele asztalosok „tömegtermékének” tekinthető, addig vágó részének figurális kiképzése egyedi kovácsmunkának tűnik. A nyél végén két párhuzamosan körbefutó vésett vonaldíszítés látható, míg a vágó rész pusztán formájával, tehát egyedül a ló körvonalával díszít. Az él és az állat lábai közti terület, valamint a szem „áttört” kidolgozású, aminek révén a ló jellegzetes kontúrja jobban kirajzolódik. A megformázott ló mozdulata az igahúzó, erőlködő állat képzetét kelti, ami harmóniában van a bárd vágó, erőt kifejtő funkciójával.


Bóna Bernadett


Húsvágóbárd
Gyűjtés helye, éve: Tiszadob, 2000
Készítés ideje: XX. század első fele
Gyűjtemény: Sóstói Múzeumfalu néprajzi gyűjteménye, ltsz. 2001.36.30.
Méret: 32 x 14 cm