2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.06.23.
Hatvany Lajos Múzeum

A tiszamenti jobbágy asztala száz évvel ezelőtt

2020.06.19.
Hatvany Lajos Múzeum

Egymást szinte érintő ujjak

2020.06.18.
Hatvany Lajos Múzeum

Bronzkori sírok a kishatvani csárdánál

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.12.
Hatvany Lajos Múzeum
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Csörsz-árokról elmondható, hogy az Alföld egyik legnagyobb ókori tájtörténeti emléke, Dunakeszitől keletre tartva Debrecenig húzódik, itt délre fordulva pedig egészen Aradig követhető a nyoma, tehát összesen 1260 km hosszú védművonalról beszélünk.
A Csörsz-árok maketten

Ennél azért tudományosabb magyarázatokat is találhatunk a Csörsz árok keletkezésére...

A Csörsz-árok népvándorlási hullámokat és több népet is túlélt, így a szájhagyomány is sajátos legendát kerekített neki. Az újkori Csörsz-legenda szerint  Csörsz vezér azért ásott árkot, hogy szerelméhez el tudjon jutni hajóval.


A rómaiak és a szarmaták szövetségéből születetett

A Csörsz-árok kiépítése valójában az iráni eredetű szarmatákhoz köthető. Bizonyosan az alföldi szarmata szállásterületet védte, azonban a sánc egységes tervezése és szerkezete egyértelműen római mérnökök munkájára utal. A rómaiak és a szarmaták viszonya nem volt mindig békésnek mondható, viszont a Kr. u. 4. században mégis szövetségre léptek egy közös ellenséggel szemben. A gótok a 4. századra elfoglalták Erdélyt (a volt Dacia provinciát) és igyekeztek egyre nagyobb nyomást gyakorolni a szomszéd szarmata népre is. Északról, Északkeletről pedig a vandálok és gepidák törtek be rendszeresen az Alföldre. A szarmaták és a rómaiak e kényszerűség által kötettett egyezség fejében megkezdték a sáncrendszer kiépítését.

A védművonal tulajdonképpen egy árokból és az árok kiásásakor kitermelt földből emelt sáncfalból állt, melyet a római hadmérnökök által kijelölt nyomvonalon ástak meg (lásd a rekonstrukciót a mellékelt képen). Nyomai ma is megtalálhatók Hatvan környékén: Csánynál, illetve Jászfényszaru határában.


A sáncrendszer építésének felügyeletéről ők gondoskodtak

A Csörsz-árok történetébe Hatvan is beilleszthető: A Soproni Sándor és Patay Pál által Gombospusztán megtalált római őrállomás építési ideje szintén a 4. századra tehető, I. Valentinianus (364-375) császár uralkodásának idejére, mint ahogy a Csörsz-árok kibővítésének időpontja is. Tehát feltételezhető, hogy a gombospusztai őrállomás az ellenséges területen fekvő kereskedelmi utak ellenőrzésén kívül a sáncrendszer építésének felügyeletéről és utánpótlásáról is gondoskodhatott.
Gál Andrea régész