2021.04.02.
Szépművészeti Múzeum

A szigetvári hős dédunokája

2021.03.24.
Szépművészeti Múzeum

A vérszerződéstől Széchenyi Istvánig

2021.03.12.
Szépművészeti Múzeum

A rátermett erdélyi fejedelem

2021.02.24.
Szépművészeti Múzeum

Halála után készült róla a legtöbb arckép

2021.02.18.
Szépművészeti Múzeum

A jóképű Kossuth

2021.02.10.
Szépművészeti Múzeum

Az utazással együtt jöttek divatba a tájképek

2021.02.04.
Szépművészeti Múzeum

Ybltől Yblig avagy az alsóház költözködik

2021.01.28.
Szépművészeti Múzeum

Pest-Buda sorsát a szívén viselte

2021.01.25.
Szépművészeti Múzeum

Kossuth - a korabeli Broadway sztárja

2021.01.19.
Szépművészeti Múzeum

Villát vásárolt a Kárpáthy Zoltán honoráriumából

2021.01.13.
Szépművészeti Múzeum

A költő Czóbel

2021.01.13.
Szépművészeti Múzeum

Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Szépművészeti Múzeum
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A festő munkamódszere szerint számos vázlatot készített a téma ábrázolásához. Az egyik legérdekesebbet és legkorábbit ezek közül 1935-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, Dobai János datálta a kompozíció Pietá-típusa alapján, s ő következtetett ebből arra, hogy még Bécsben készülhetett, ahol Székely ösztöndíjért folyamodva mutatta be.
Székely Bertalan (1835-1910): II. Lajos tetemének feltalálása
A következő évben keletkezett rajz, illetve festmény tanulmányok már lényeges eltérést mutatnak ehhez képest; nőtt a szereplők száma, már nem érezhető olyan erősen a siratás-ikonográfia alkalmazása, s a kép arányai is megváltoztak. A legkorábbi kompozíciós vázlat egy 1857-ből származó naplórajz, ezt követik a siratás-típusú variációk, míg végül Székely megállapodott annál a változatnál, amely a megtalálás pillanatára helyezi a hangsúlyt.

II. Lajos haláláról számos egykorú forrás leírása tudósított, s Székely, aki nagyon fontosnak tartotta a hitelességet, s az egykorú források lehető legpontosabb követését, használta is ezeket. De a 19. század történetírói is foglalkoztak a témával, s írásaik hasonlóképpen ismertek voltak a festő számára.


Alighogy elkészült, már fel is került a Nemzeti Múzeum falára

1859-ben Münchenbe utazva Karl von Pilotynak, a történelmi festészet professzorának mesteriskolájában készítette el Székely a képet. A kész festményt 1861-ben állították ki a Pesti Műegyletben. Már a bemutatása évében felmerült közgyűjtemény számára történő megvásárlása, s nem sokkal ezután, 1863-ban a Magyar Nemzeti Múzeum magyar művészek csarnokában volt megtekinthető a közönség számára.


Mohács: a szabadságharc leverése után lett közkedvelt téma

A Mohács-téma efféle képzőművészeti feldolgozása az 1850-es években terjedt el, korábban alig készült ilyen rajz vagy festmény, s 1851-ben Orlai Petrics Soma nagyméretű olajképe az első ilyen, amit a Székely képével egy időben festett Kovács Mihály kép követ, jóllehet ez utóbbi a csatatéren elesetteket temető Perényinét ábrázolja.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után vált kedveltté a Mohács-téma, talán nem véletlenül, hiszen a korszak közönsége minden bizonnyal a közelmúlt eseményeire vonatkoztatta, s éppen a szabadságharc - hasonlóan a csatatéren elesett - költő-halottja, Petőfi volt a Mohács párhuzam egyik megformálója költeményében. Ez a többszörös párhuzam, olyan szimbolikus háttértartalommal gazdagította a témát, amely nagyon jellemző volt a történelmi festészet 1849-67 közötti magyarországi periódusára, arra a sajátos korszakra, amelyet a jelenre, illetve közelmúltra és a régmúltra egyaránt utaló emlékeztető-lelkesítő szándék hevített.
Basics Beatrix