2021.10.18.
Déri Múzeum

Elefántok a Tiltott Városban

2021.08.20.
Déri Múzeum

Titkok a sötétben

2021.05.21.
Déri Múzeum

A föld mélyének elképesztő kincsei

2021.05.20.
Déri Múzeum

Gyermeknapi zsákbamacska

2021.05.11.
Déri Múzeum

A vadász és a nyúl

2021.05.01.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2021.02.24.
Déri Múzeum

A debreceni Hősök temetője - 1. rész

2021.02.19.
Déri Múzeum

Munkácsy születésnapi ajándéka

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
Déri Múzeum
agyagművesség, kerámia, gasztronómia, hír, iparművészet, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Polgár környéki újkőkori lelőhelyek egyikén (a Piócási-dűlőn) kerültek elő 2007-ben ennek a tárolóedénynek a töredékei. Különlegességét a külső felületén található agyagplasztika-formák adják, funkcióját és formáját tekintve azonban nem számít egyedinek. A több mint 7000 évvel ezelőtt készült edény – nagy valószínűséggel – gabonatárolásra szolgált.
A több mint 7000 évvel ezelőtt készült edény – nagy valószínűséggel – gabonatárolásra szolgált.
A viszonylag vastagfalú, de jól kiégetett tároló nyakát ujjbenyomásokkal tagolt külső borda zárja le vízszintesen. A felette lévő részt kitörték, és valahol másfelé szórták szét vagy temették el. A telep egyéb hulladékaival gazdagon feltöltött szemetes gödörbe csak az edény oldaltöredékeinek egy része került.

Az újkőkor középső időszakából számtalan példát ismerünk a gabonatároló edények szimbolikájából a megszemélyesítésre.

Az edények élővé válnak – hiszen életfontosságú kenyérhez való alapanyagot őriznek magukban –, ezért különböző termékenységi – életadó és életmegtartó – szertartások kapcsolódnak hozzájuk a korabeli emberek hitvilágában. Itt az oldalfalon ábrázolt öt pálcikafigurából álló kompozíció beborítja az edény külső felületének egészét. Feltételezhető, hogy a levegő, eső vagy más téralkotó közeg jelenléte megkülönböztetett tér-hátteret ad a pálcikaemberek szimmetrikus ábrázolásának. Középen egy női alak kiemelkedve – felszállva? – képezi a kompozíció középpontját. Tőle kétoldalt mélyebben – talán a földön – táncoló alakok mozognak egyszerre. A középen magasban lévő női alak vagy bábu alapján egyértelműen valamilyen termékenységi szertartás táncának kimerevített ábrázolására gondolhatunk. Ez az egyedi – bár nem teljesen példa nélküli – ábrázolás valószínűleg a tárolóedények közül is kiemeli ezt a darabot. Lehet, hogy az első kenyér sütéséhez tartozó gabonát tárolták benne. Ebből a korból az első őrlés szertartását jól ismeri a régész-szakma: valószínűleg erre használták azt az edényt is.
Dr. Hajdú Zsigmond, Dr. Nagy Emese Gyöngyvér régészek