2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.05.13.
Déri Múzeum
agyagművesség, kerámia, gasztronómia, hír, iparművészet, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Polgár környéki újkőkori lelőhelyek egyikén (a Piócási-dűlőn) kerültek elő 2007-ben ennek a tárolóedénynek a töredékei. Különlegességét a külső felületén található agyagplasztika-formák adják, funkcióját és formáját tekintve azonban nem számít egyedinek. A több mint 7000 évvel ezelőtt készült edény – nagy valószínűséggel – gabonatárolásra szolgált.
A több mint 7000 évvel ezelőtt készült edény – nagy valószínűséggel – gabonatárolásra szolgált.
A viszonylag vastagfalú, de jól kiégetett tároló nyakát ujjbenyomásokkal tagolt külső borda zárja le vízszintesen. A felette lévő részt kitörték, és valahol másfelé szórták szét vagy temették el. A telep egyéb hulladékaival gazdagon feltöltött szemetes gödörbe csak az edény oldaltöredékeinek egy része került.

Az újkőkor középső időszakából számtalan példát ismerünk a gabonatároló edények szimbolikájából a megszemélyesítésre.

Az edények élővé válnak – hiszen életfontosságú kenyérhez való alapanyagot őriznek magukban –, ezért különböző termékenységi – életadó és életmegtartó – szertartások kapcsolódnak hozzájuk a korabeli emberek hitvilágában. Itt az oldalfalon ábrázolt öt pálcikafigurából álló kompozíció beborítja az edény külső felületének egészét. Feltételezhető, hogy a levegő, eső vagy más téralkotó közeg jelenléte megkülönböztetett tér-hátteret ad a pálcikaemberek szimmetrikus ábrázolásának. Középen egy női alak kiemelkedve – felszállva? – képezi a kompozíció középpontját. Tőle kétoldalt mélyebben – talán a földön – táncoló alakok mozognak egyszerre. A középen magasban lévő női alak vagy bábu alapján egyértelműen valamilyen termékenységi szertartás táncának kimerevített ábrázolására gondolhatunk. Ez az egyedi – bár nem teljesen példa nélküli – ábrázolás valószínűleg a tárolóedények közül is kiemeli ezt a darabot. Lehet, hogy az első kenyér sütéséhez tartozó gabonát tárolták benne. Ebből a korból az első őrlés szertartását jól ismeri a régész-szakma: valószínűleg erre használták azt az edényt is.
Dr. Hajdú Zsigmond, Dr. Nagy Emese Gyöngyvér régészek