2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.05.07.
Déri Múzeum
hír, történelem, történet, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Erdély első fejedelmét, Szapolyai János magyar király és Jagelló Izabella (lengyel király lánya) fiát már csecsemőkorában megválasztották magyar királynak, de nem koronázták meg. Buda elfoglalása után megkapta a török szultántól Erdély területét, amelynek rendjei szintén elismerték uralkodójuknak. Kiskorúsága idején anyja és egy kormányzótanács igazgatta a területet.
János Zsigmond 1565-ös tízszeres arany tábori dukátjának előlapja a fejedelem címerével.
A tanács vezetője, Fráter György azonban félreállította Izabellát, és megkísérelte egyesíteni Erdélyt a Habsburg uralom alatt álló magyar területekkel. Próbálkozásai miatt Izabellának és fiának el kellett hagynia Erdélyt, a terület pedig Habsburg–török vetélkedés színterévé vált.

1556-ban török kézre került az ország, így ismét Izabella irányította Erdélyt a szultáni akaratnak megfelelően, halála után pedig János Zsigmond lett a terület ura. Uralkodásának kezdetén szembe kellett néznie a székely lázadással, várháborúkat vívott a Habsburgokkal. Bár vereséget szenvedett ezekben a harcokban, Erdély különállása mindvégig megmaradt. 1570-ben a magyar királyi címről való lemondásával felvette a fejedelmi címet, ezzel együtt pedig megalakult az önálló Erdélyi Fejedelemség.

János Zsigmond uralkodása idején, az 1568-as tordai országgyűlésen az erdélyi diéta elfogadta a protestáns felekezetek egyenjogúságát, és kimondta a vallásszabadság elvét. Ezzel kiteljesedett a reformáció Erdélyben, és kialakult „négy elfogadott vallás” (katolikus, református, evangélikus, unitárius) rendszere. A (vallási) türelemben a fejedelem élen járt, életrajzírói szerint órákon át képes volt hallgatni a hitvitákat, sőt élete során maga is valamennyi felekezet tagja volt.

Debrecen életében is nyomott hagyott, az általa kibocsátott oklevelek tanúskodnak arról, hogy tiszteletben tartotta a mezőváros korábbi kedvezményeit, sőt egyes rendelkezéseivel hozzájárult a település sajátos fejlődéséhez: elrendelte a nemesek adófizetését, megengedte a felettük való bíráskodást, valamint megerősítette a városi tanács bírósági jogkörét.


AZ ÉREMRŐL:

János Zsigmond 1565-ös tízszeres arany tábori dukátjának előlapja a fejedelem címerével. Az ehhez hasonló érmék készítése során a vésnök csupán a fejedelem címerét és az évszámot véste fel egy bélyegzőre és ezt ütötték rá az előkészített aranylapokra. Vagyis nem került teljes kidolgozásra az előlapi éremkép, hátlapot pedig nem is terveztek.

Felirat: IO. SE. R. V. (Iohannes secundus rex Ungariae)
II. János Magyarország királya
Címer: Balra néző Szapolyai-farkas, feje mögött nap, előtte hold. Évszám a pajzsmezőben: 15 – 65.
Leltári szám: DFNGY 2303.
Váradi Katalin és Novák Ádám