2021.10.18.
Déri Múzeum

Elefántok a Tiltott Városban

2021.08.20.
Déri Múzeum

Titkok a sötétben

2021.05.21.
Déri Múzeum

A föld mélyének elképesztő kincsei

2021.05.20.
Déri Múzeum

Gyermeknapi zsákbamacska

2021.05.11.
Déri Múzeum

A vadász és a nyúl

2021.05.01.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2021.02.24.
Déri Múzeum

A debreceni Hősök temetője - 1. rész

2021.02.19.
Déri Múzeum

Munkácsy születésnapi ajándéka

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
Déri Múzeum
hír, történelem, történet, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Erdély első fejedelmét, Szapolyai János magyar király és Jagelló Izabella (lengyel király lánya) fiát már csecsemőkorában megválasztották magyar királynak, de nem koronázták meg. Buda elfoglalása után megkapta a török szultántól Erdély területét, amelynek rendjei szintén elismerték uralkodójuknak. Kiskorúsága idején anyja és egy kormányzótanács igazgatta a területet.
János Zsigmond 1565-ös tízszeres arany tábori dukátjának előlapja a fejedelem címerével.
A tanács vezetője, Fráter György azonban félreállította Izabellát, és megkísérelte egyesíteni Erdélyt a Habsburg uralom alatt álló magyar területekkel. Próbálkozásai miatt Izabellának és fiának el kellett hagynia Erdélyt, a terület pedig Habsburg–török vetélkedés színterévé vált.

1556-ban török kézre került az ország, így ismét Izabella irányította Erdélyt a szultáni akaratnak megfelelően, halála után pedig János Zsigmond lett a terület ura. Uralkodásának kezdetén szembe kellett néznie a székely lázadással, várháborúkat vívott a Habsburgokkal. Bár vereséget szenvedett ezekben a harcokban, Erdély különállása mindvégig megmaradt. 1570-ben a magyar királyi címről való lemondásával felvette a fejedelmi címet, ezzel együtt pedig megalakult az önálló Erdélyi Fejedelemség.

János Zsigmond uralkodása idején, az 1568-as tordai országgyűlésen az erdélyi diéta elfogadta a protestáns felekezetek egyenjogúságát, és kimondta a vallásszabadság elvét. Ezzel kiteljesedett a reformáció Erdélyben, és kialakult „négy elfogadott vallás” (katolikus, református, evangélikus, unitárius) rendszere. A (vallási) türelemben a fejedelem élen járt, életrajzírói szerint órákon át képes volt hallgatni a hitvitákat, sőt élete során maga is valamennyi felekezet tagja volt.

Debrecen életében is nyomott hagyott, az általa kibocsátott oklevelek tanúskodnak arról, hogy tiszteletben tartotta a mezőváros korábbi kedvezményeit, sőt egyes rendelkezéseivel hozzájárult a település sajátos fejlődéséhez: elrendelte a nemesek adófizetését, megengedte a felettük való bíráskodást, valamint megerősítette a városi tanács bírósági jogkörét.


AZ ÉREMRŐL:

János Zsigmond 1565-ös tízszeres arany tábori dukátjának előlapja a fejedelem címerével. Az ehhez hasonló érmék készítése során a vésnök csupán a fejedelem címerét és az évszámot véste fel egy bélyegzőre és ezt ütötték rá az előkészített aranylapokra. Vagyis nem került teljes kidolgozásra az előlapi éremkép, hátlapot pedig nem is terveztek.

Felirat: IO. SE. R. V. (Iohannes secundus rex Ungariae)
II. János Magyarország királya
Címer: Balra néző Szapolyai-farkas, feje mögött nap, előtte hold. Évszám a pajzsmezőben: 15 – 65.
Leltári szám: DFNGY 2303.
Váradi Katalin és Novák Ádám