2020.06.16.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Megjelent a Habsburg Birodalom püspökei életrajzi lexikonsorozatának első kötete

2020.04.30.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Vásárhelyi történész előszavával jelent meg Révay Mór Jánosné naplója

2020.03.18.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A hódmezővásárhelyi közművelődési intézmények is bezárják kapuikat

2020.03.09.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Piarista diákok vásárhelyi múzeumokban

2020.03.09.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Dömötör Mihály fotográfiaiból nyílik kiállítás Hódmezővásárhelyen

2020.02.28.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Elhallgatott történelem

2020.02.26.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

A bolsevik iszonyat vesztesei

2020.01.30.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Pótolhatatlan elhurcoltak, pótolhatatlan leszármazottak

2020.07.10.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Kőmíves Kelemenné - őrségi módra

2020.07.10.
Janus Pannonius Múzeum

Nyolc honvédzászlóalj alakult Pécsett

Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ - Hódmezővásárhely
A múzeum épülete
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Andrássy út 34.
Telefonszám: (62) 530-940
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.04.30.
hír, irodalom
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nagy Gyöngyi, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze előszavával jelentette meg a Kárpátia Stúdió Kiadó Révay Mór Jánosné A bolsevizmus napjai. Naplójegyzetek 1918-1919 című kötetét. A lexikonszerkesztő A könyv az első világháborút követő összeomlás mindennapjait tárja az olvasók elé.
Révay Mór Jánosné naplója
Az asszimilálódott fővárosi nagypolgári zsidó családban született Révay Mór Jánosné Györgyei Irén 1918 őszén kezdte el írni naplóját, amelyet a kommün bukásáig vezetett. A kötet különlegessége, hogy abban a szerző a magyarországi bolsevizmus első kísérletéről ad hiteles képet, amely korszakról kevés forrással rendelkezünk. A napló nyomtatásban 1936-ban jelent meg, s mint Nagy Gyöngyi kiemelte, a benne megfogalmazottak párhuzamban állnak más, a kort bemutató memoárokkal, így pl. Tormay Cécile Bujdosó könyvével, Ritoók Emma Évek és emberek című munkájával, vagy Kozma Miklós Az összeomlás 1918–1919-ben című művével.

A naplóban olvashatunk a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéről (MANSZ), amelynek Révay Mór Jánosné egyik alapítója volt, s megemlékezett arról a toborzógyűlésről is, amelyet az otthonában rendeztek a nemzetgyűlési választásokat megelőzően. Képet kaphatunk a korszak napi nehézségeiről, az élelmiszer- és szénhiányról, de ír a feljelentésről, amely idős édesanyjáról állította alaptalanul, hogy nagy mennyiségű zsírt rejteget, s emiatt tartottak nála házkutatást, de arról is olvashatunk, hogy megtiltották, hogy az 1919-ben elhunyt édesapját a családi sírboltba temesse.

A naplóból kitűnik: Révay Mór Jánosné elutasította Károlyi Mihály népköztársasági törekvéseit, akivel szemben – férjével egyetértésben – Tisza István mellett foglalt állást. Írásában szembeállította a kommün Vörös Újságjának híreit a mindennapok tapasztalataival, de nézeteit nemcsak írásban fogalmazta meg, többször megtörtént, hogy a Lánchídon sétálók figyelmét is felhívta a propaganda szólamai és a valóság közötti különbségre – mutatott rá Nagy Gyöngyi.

A kort jellemezte – fogalmazott a történész –, hogy azért kellett hosszabb időn keresztül egy szállodában élniük, mivel budai házukat Lukács György népbiztosnak utalta ki az államhatalom, s amikor később egy pesti házban sikerült lakást szerezniük, annak egyik szobáját proletárokkal kellett megosztaniuk.

A szerző életrajzi adataihoz csak nehezen jutott hozzá Nagy Gyöngyi, aki megtapasztalta, hogy Révayné 1945 utáni életéről is kevés adat áll rendelkezésre. Mint elmondta, az államszocializmus idején nemcsak a szerzőt, hanem a bolsevizmusról kritikát megfogalmazó naplóját is igyekeztek elfeledtetni, amely most Nagy Gyöngyi előszavával és Raffay Ernő ajánlásával látott napvilágot.