2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

Magyar Földrajzi Múzeum - Érd
A múzeum épülete
Cím: 2030, Érd Budai út 4.
Telefonszám: (23) 363-036
Nyitva tartás: K-V 10-18
Magyar Földrajzi Múzeum
felfedezés, földrajz, hír, művelődés, szabadidő, utazás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Teleki Sámuel 1887-ben indult el többszáz fős expedíciójával az afrikai Baringo-tóhoz „és még egy kicsit tovább…” Nem csoda, hogy úticéljukat így határozták meg, hiszen ekkoriban még nem sokat tudott a tudomány erről a területről, a térképeken is fehér foltként szerepelt.
Teleki Sámuel vadállatokkal harcol
Előző rész itt >>

A karaván találkozása Kelet-Afrika népcsoportjaival azonban nem csak kellemetlen vagy veszélyes, de néha egész szórakoztató jeleneteket is hozott.

A Számbó-hegy közelében nagy csodálattal fogadták Teleki Sámuelt, és kíváncsian tapogatták. Azt hitték valami különös állat, mert a cipőit patának vélték. Sokszor varázslónak nézték, ezért kérték, hogy gyógyítsa meg a betegeket, vagy a szarvasmarhákat, de néha a fű növesztését is elvárták tőle. Egyik varázsszere az este beállta után elsütött rakéta volt, mellyel mindig nagy sikert ért el a bennszülöttek körében.

Olyan területeken is jártak, ahol előtte fehér bőrű ember még nem. Ilyenkor bizalmatlanság, tartózkodás jellemezte a bennszülötteket. „Különösen nagy mulatságot okozott az egyik morán (maszáj harcos), a ki nyilvánvalóan nem is sejtvén, hogy miről van szó, miután az embertömegen, a melynek közepén mi állottunk, áttört, rettentően megijedt, és egész elrémülten perdült vissza, midőn hirtelen szemünkbe pillantott.”

A maszájok legkülönösebbnek az étkezési szokásaikat találták. Szívesen nézték, miként esznek kanállal, késsel, villával. Néha egész tömeg gyűlt össze egy-egy étkezés alkalmával, mert számukra ez volt a nap attrakciója.


Az expedíció végül 3000 kilométeres útja során számos tudományos felfedezést tett.

Feljutottak a Kenya-hegy és a Kilimandzsáró hóhatáráig. Eljutottak addig ismeretlen területekre és felfedeztek két tavat, melyeknek a Rudolf-, illetve a Stefánia neveket adták. A Rudolf-tótól délre leírtak egy működő tűzhányót, melyet Teleki Sámuel tiszteletére Teleki-vulkánnak neveztek el. Ezt még ma is így találjuk meg a térképeken, noha számos európaiak által adott földrajzi nevet megváltoztattak az afrikaiak. Olyan bennszülött törzsekről számoltak be, amelyekről alig voltak ismereteink előtte. Értékes néprajzi tárgyakat gyűjtöttek, mely az alapja lett a későbbi Néprajzi Múzeum Afrika gyűjteményének. A térség állat- és növényvilágát is kutatták. Az általuk begyűjtött fajok közül 6 virágos növény és egy májmoha is őrzi Teleki Sámuel nevét.

A kenyaiak, pedig tiszteletük jeléül elneveztek róla a Kenya-hegy nyugati oldalán egy völgyet, egy menedékházat és egy tengerszemet. Ma pedig minden kenyai gyerek megtanulja, ki volt Teleki Sámuel, a 175 éve született neves magyar utazó.


Aki még többet szeretne tudni Teleki Sámuelről és szeret játszani, annak jó szívvel ajánljuk Várhegyi Réka Teleki nyomában című társasjátékát. A szabály és a kellékek nyomtatási képe az alábbi linken érhető el: https://geometodika.hu/2020/03/21/jatekos-foldrajz-4-teleki-nyomaban


Fekete-Mácsai Anetta