2020.07.28.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Évszázadok leletei: 8.000 lelet, 10.000 fotó

2020.07.27.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Az elcsent élesztő és a csöpögő gerenda

2020.07.17.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Vásárhely látnivalóival ismerkedtek az idegenforgalmi szakemberek

2020.07.14.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Történelem és magyarság

2020.05.19.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Idő formálta tájelemek

2020.04.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A kirekesztéstől a megsemmisítésig

2020.04.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Sajtóközlemény a közös művészeti örökségünk nyomában című pályázat zárásáról

2020.04.19.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A kirekesztéstől a megsemmisítésig

2020.04.15.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Pogácsa, barackpálinka és Náhum próféta

2020.04.15.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Harminc éve szabadon

2020.04.13.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Virtuális kapcsolatban a látogatókkal

2020.04.06.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Elindult a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeum ismeretterjesztő videosorozata

2020.03.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Németországból is importáltak kerámiát a középkorban

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Hódmezővásárhely
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefonszám: (62) 242-224
Nyitva tartás: K-V 10-17
2020.02.09.
Tornyai János Múzeum
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Hódmezővásárhely külterületén, a Kenyere-ér partján 2015 és 2017 között a 47-es főút elkerülő szakaszának építése során a régészek 50 ezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át, s az elvégzett ásatások során 330 objektumot találtak meg, amelyeknél összesen 445 régészeti jelenséget regisztráltak. Erről Varga Sándor, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze szólt a vásárhelyi Tornyai János Múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozatában megtartott előadásában.

A leletek legnagyobb része a második századból származott, amikor Hódmezővásárhely területén szarmata népesség élt a római korban. Az útépítés beruházása tette lehetővé, hogy azon a területen feltárásokat végezzenek a szakemberek, amelyet már a hetvenes évek közepén végzett vizsgálatok alapján lelőhelyként regisztrálták.

A feltárás során a legtöbb esetben az egykor gabonatárolásra használt gödröket találtak az archeológusok, s úgy vélik, hogy a három legmélyebb üreg lehetett a település vízgyűjtője. Három egykori ház helye is regisztrálása került, amelynek tetőszerkezetét a házon belüli oszlop tartotta, s feltártak három füstölő-aszaló műhelyt is, egyiket különösen ép állapotban.Ezekben az egyik helységben égő tűz füstjét és a melegét kürtő vezette át a másik épületrészbe, ahová a füstölni való húst, halat, vagy aszalni szánt gyümölcsöt tették.

Az itt élt szarmatákról három temető is mesél. Bár a legtöbb sírt kifosztották, a régészekre sok lelet várt. A női sírokból ezüst és bronzfülbevalók, karperecek, csüngők, gyöngyök kerültek elő, míg a férfiakkal főként vastárgyakat, csatokat, késeket és figurákat temettek.

Különlegesnek számít a 309-es számmal jelölt sír, amelyben a szarmata temetkezési szokásoknak megfelelően helyeztek örök nyugalomra egy férfit. Nyugalma nem tartott az idők végeztéig, a sírrablók az ő nyughelyét is megtalálták, de a hátrahagyott leletek így is érdekes következtetésre vezették a szakembereket, akik nyughelyen egy 50-60 év körüli, a többi szarmatához képest kiemelkedő, 190 centiméteres testmagassággal bíró férfi maradványaira leltek. Csontjai is jóval erősebbek voltak az akkor itt élt lakosságénál, s a sírban talált két tárgy is különlegesnek számít a többi sír maradványaihoz képest. Az egyik egy korong alakú, szíjak elosztására használt bronzcsat – ehhez hasonlót a környék egyik sírjában sem találtak –, míg a másik tárgy egy fémalkatrészekkel megerősített pajzs maradványa volt, de a sírban egy dárda hegyét is megtalálták.

Ez a férfi volt az egyetlen a területen, aki mellé fegyverzetet temettek, aki a vizsgálatok jelen állása szerint egy germán harcos lehetett, akit láthatólag befogadtak a szarmaták, hiszen temetőjükben saját temetkezési szokásaiknak megfelelően hantoltak el.
Arany-Tóth Attila