Január 6-án meghalt Csiby Mihály festő, grafikus és illusztrátor, a Molnár-C. Pál Baráti Kör alapító tagja, 2000 és 2007 között elnöke. Temetése február 10-én 14 órakor lesz a Váci utcai Szent Mihály templomban (1056 Bp., Váci u. 47/b), a szertartást Marton Zsolt atya végzi, a Központi Szeminárium rektora, dányi plébános és - Misi bácsi kérése szerint - Csillag Péter diakónus.

Csiby Mihály festő, grafikus és illusztrátor. Művészetét, rajztudását a természettudomány szolgálatába állította, és azóta sok száz habitus és részletrajz illusztrációval gazdagította a hazai természettudományi kiadványokat, amelyekből a külföldi szakkörök is nagy elismeréssel szólnak. Több kiállításon mutatta be tudományos illusztrációit. 1972-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Természettudományi Múzeum bemutatótermében állította ki mintegy félszáz temperaképét, olajfestményét és grafikáját. Budapest XVI. kerületében, Sashalmon élt egy kertes családi házban. 94 éves korában, 2016. január 6-án, este 9 órakor érte a halál.

Csiby Mihály festő és grafikusművész 1922. április 9-én a székelyföldi Ditrón született. 1930 óta lakott Sashalmon, a családi házában. Az egész családja aktívan kivette részét a település közösségi életéből. Édesanyja a két világháború között „szociális missziósként” segítette a rászorultakat. Az eredetileg az I. világháború katonáinak menhelyeként szolgáló „Sashalmi barakk”-nak nevezett épületben elszállásolt szegény családokat istápolta főleg.

Számukra a tehetősebb polgároktól ruhaneműket gyűjtött, és azt karácsony, majd húsvét táján kézikocsiba rakva - két fia segítségével – elszállította, és a helyszínen kiosztotta ezeknek a nehéz sorsú embereknek és gyermekeiknek. Minden hónap első péntekén „hosszú asztalt” terítettek a rászorulók számára a Csiby-ház udvarán, így juttatva őket egy kis ingyen koszthoz. A II. világháború alatt a fiatalemberré cseperedett Csiby Mihályt a megszálló orosz katonák, mint annyi mást is, - civilként – elfogták, és „málenkij robot”-ra (kicsi munka) a Szovjetunióba hurcolták. Az 1945-től 1949-ig tartó deportálás után végre hazatérve igen nehezen talált magának megfelelő munkát. Végül a Veres Péter által vezetett Erdészeti Tudományos Intézetben, majd 1954-től negyven éven át a Természettudományi Múzeum külső munkatársa.

Csiby Mihály, Gallé Tibor (1896-1944) szabadiskolájában tanult. Az Iparművészeti Főiskola festőszakán Leszkovszky György (1891-1968) és Diósy Antal (1895-1977) voltak a mesterei. 1957-től kezdődően bontakozott ki egyházművészeti tevékenysége. Számos templom őrzi üvegablakait, falfestményeit. Többek között az ócsai és a dányi katolikus templom belső falképeit is ő maga tervezte, és festette saját kezűleg, de az ólomüveg-ablakokat is az ő tervei alapján készítették el. Egyházművészeti tevékenységéért 1965-ben VI. Pál pápa érmével tüntették ki.

1961-től tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ettől az évtől kezdve vett részt a hazai és külföldi ex libris és kisgrafikai kiállításokon. Csiby Mihály egyik fő célja volt Budapest XVI. kerülete művészeti életének felpezsdítése. Ennek érdekében szervezte és alapította meg az 1970-es évek elején a Corvin Klubot, aminek én is tagja voltam. A klub emblémáját is ő tervezte. 2000-ben, Mohácsi Regős Ferenc grafikusművész helyett, A. Bak Péter festőművészt választották meg a Corvin Művészklub elnökének, aki új, korszerű emblémát terveztetett, amit a mai napig is használnak. Ez a klub, amely a XVI. kerület számos festő és grafikusművészének, szobrászművészének, rajztanárának a gyűjtőhelye volt (később a XIV. és XVII. kerületekből is csatlakoztak hozzájuk), a maga idején újdonságot jelentett a fővárosban. A klub szervezésében helytörténeti folyóiratot adtak ki, kiállításokat és művésztalálkozókat szerveztek. A klub ma is működik, de A. Bak Péter 2003-ban történt kiválása után, inkább az amatőrök, műkedvelők gyűjtőhelyévé vált, és megszűnt a művészi színvonal. Csiby Mihály sem adta már a nevét, nem vett részt ebben az elsekélyesedésben.

Csiby Mihály 1961 óta foglalkozott az eredetileg a könyvek tulajdonosát jelölő ex libris, illetve a különböző ünnepekhez, évfordulókhoz kapcsolódó alkalmi grafikák készítésével. Aprólékos kidolgozottság, gazdag ornamentika, gyakori a népies, realista stílus. Az alkotások tematikailag sokrétűek: portrék, hitéleti-egyházi vonatkozású, szentekhez, egyházi ünnepekhez fűződő grafikák, művelődéstörténeti, irodalmi-történelmi témájú, hazai tájak, épületeket ábrázolóak. A könyvjegyek megrendelői közt találhatjuk: Rajeczky Benjámin (1911-1989) bencés pap, a gregorián és a népzene tudósa, zenetörténész, Glattfelder Gyula (1874-1943) a Szeged-Csanád egyházmegye püspöke, Lékai László (1910-1986) bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, Vasadi Péter (1926 - ) katolikus költő, író, Keresztury Dezső (1904-1996) író, költő, irodalomtörténész, Szíj Rezső (1915-2006) református lelkész, politikus, művelődés-és irodalomtörténész, művészeti író, Tóth Sándor (1939 - ) író, költő, főiskolai tanár.

Csiby Mihállyal az 1970-es években ismerkedtem meg, amikor Budapest XVI. kerületébe, Rákosszentmihályra, majd később Sashalomra költöztem. Sok közös, csoportos kiállításon vettünk részt. Egy időben még a Corvin Klubban is együtt ténykedtünk. Jó néhány éve ő volt az egyik ajánlóm (a másik Ürmös Péter volt) a Molnár-C. Pál Társaságba való felvételemnél. Hálás szívvel gondolok ma is rá.

A. Bak Péter