Az osztrák művész, Gustav Klimt születésének 150. évfordulójára felújították és újból megnyitották a látogatók előtt a hietzingi Klimt-villát, melyet 1912-től 1918-ig, egészen haláláig használt műteremként a festő. Bécs XIII. kerületében, a Feldmühlgasse 11. szám alatt álló neobarokk emlékház és műterem - majd tízévnyi hosszadalmas és átfogó renoválás után - most vasárnap, szeptember 30-án került átadásra.

A felújított Klimt-villa az utolsó és egyetlen fennmaradt műterem. A helyreállítást végző Gustav Klimt Társaság azonban a villát inkább meghitt hangulatú, korhű emlékháznak, mintsem tömegeket vonzó turistalátványosságnak szánta, ezért nem is rendeztek be benne múzeumot és hagyományos értelemben vett állandó kiállítást.

A helyreállítás után a villa kívül-belül a száz évvel ezelőtti, eredeti állapotát mutatja.

A helyreállított, földszinti termek és szobák azonban a nagyközönség előtt is nyitva állnak. A villa műterem-blokkja hét kisebb szobából áll, melyhez két külön bejárat vezetett, az egyik a gyűjtőknek és vevőknek, a másik a barátoknak, hölgyvendégeknek és modelleknek volt fenntartva. A villa másik részében található az eredetiben fennmaradt fürdőszoba és a konyha.

A bejárathoz közeli szobákban vannak felhalmozva a festményekhez modellként használt tárgyak, keleti drapériák, szőnyegek és a művész eklektikus műtárgygyűjteménye - köztük számos kínai festmény, afrikai szobor és egy szamuráj páncél -, melyeken keresztül a látogatók bepillantást nyerhetnek a különc mester utolsó éveinek alkotói munkásságába és mozgalmas mindennapjaiba. A neobarokk villában olyan ismert művek születtek, mint Frederike Maria Beer portréja vagy az Adele Bloch-Bauer II, a Hölgy legyezővel és A táncos című festmények.

A Joseph Hoffmann-tervezte bútordarabokat fotók alapján rekonstruálták.

A villa különleges berendezése, a halványszürke és krémszínű falak, a díszítés és a bútorok a híres osztrák építész és designer, Joseph Hoffmann munkáját dicsérik, az eredeti tárgyak közül azonban jó néhány nem került vissza az emlékházba. Ennek oka, hogy - bár a Klimt-villa berendezése épen fennmaradt - a bútordarabok magángyűjtőkhöz kerültek, a tulajdonosok pedig nem voltak hajlandók megválni értékes darabjaiktól.

A villa egyes szobáinak berendezését tehát korabeli fotók alapján, az eredeti Hoffmann-bútorokkal pontosan megegyező másolatokkal rekonstruálták, más esetben pedig kölcsönzött szobrok és eredeti, hagyatékként megőrzött berendezési tárgyak - ilyen például a fürdőkád - segítségével alkották újjá a festő egykori műtermét és otthonát. A Klimt-villa körül elterülő kert helyreállításához szintén régi képeket, az osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött, Moritz Nähr fényképész által készített, 1915-ös fotókat hívták segítségül.

Bécs összes nagyobb múzeuma megemlékezik a Klimt-jubileumról.

Gustav Klimt születésének 150. évfordulójának alkalmából egyébként az osztrák főváros szinte összes nagyobb múzeuma és galériája tiszteleg valamilyen programmal a bécsi szecesszió képviselője előtt. A jeles jubileumra a Bécsi Múzeum, a Leopold Múzeum, az osztrák Színháztörténeti Múzeum és a leggazdagabb Klimt-gyűjteménnyel rendelkező barokk kastélymúzeum, a Belvedere is külön kiállítással készült.