A 650-900 közti időkből származó, vályog égetőkemencét tártak fel a mexikói régészek Oaxacában - adta hírül az INAH, a mexikói Nemzeti Antropológiai Intézet. A spanyol gyarmatosítás előtti időkből származó kemence a Santa Maria Atzopa-i ásatások során került elő Oaxaca tartományban. A jó állapotban megmaradt, edényégetésre használt kemence bizonyítja, hogy a mexikói zapoték kultúra kerámiaművészete 1300 éves múltra tekint vissza.

A lelet a Casa de los Alteres padlószintje alatt rejtőzött.

A most feltárt zapoték égetőkemence sokkal jobb állapotban maradt fent, mint a legnagyobb prekolumbián ásatási helyszínen, a Monte Albán előkerült társa. A friss felfedezés nagyban megkönnyíti a szakemberek munkáját a gyarmatosítás előtti kerámiaművészet és a ma is élő hagyományok közti kapcsolat feltérképezésében, valamint a helyi közösség zapoték gyökereinek azonosításában.

A 90 centi átmérőjű, 2,1 méter magas kemencét a Casa de los Altares néven ismert épület padlószintje alatti rétegben tárták fel. A vályog építmény tűzteréből - ahol a zapoték fazekasok polcokat alakítottak ki a kiégetendő kerámiaedényeknek - kilenc kerámiaedény is előkerült.

"Előzetes becslések szerint a 650 és 900 közti periódusra tehető, ezt bizonyítják a fellelt kerámiatárgyak stílusjegyei, valamint a kemencét borító földréteg vastagsága is, de a további vizsgálatok valószínűleg tovább pontosítják majd a lelet korát." - nyilatkozta Jaime Vera, az ásatás vezető régésze.

2012 második felére a régészek látogathatóvá teszik a feltárt építményt.

A kemence nyomai a területen zajló ásatások negyedik szakaszában, még 2010 augusztusában tűntek fel először. A régészek a Casa des Alteres padlóján keletkezett üregben továbbhaladva, tavaly év végén tárták fel teljes egészében a henger alakú építményt, melyet a tervek szerint 2012 második felében a nagyközönség számára is látogathatóvá tesznek.

A Santa Maria Atzopában feltárt leletek egyébként építészetileg megegyeznek a 4 kilométerre fekvő Monte Albán jellegzetes, kőből épült, nyílt teraszos épületeivel, ami azonban a kerámiákat illeti, formai változatosságuk inkább a Teotihuacán és Hidalgo környékéről, valamint a Guetamalából előkerült edénymaradványokkal mutat hasonlóságot.


A Monte Albán környéki zapoték civilizáció az olmék birodalom hanyatlása idején kezdett felemelkedni, a Kr. e. 3-2. századra hatalmukat már a part menti területekre is kiterjesztették. A zapotékok átvették és tökéletesítették az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, a tőlük délre fekvő maja civilizációval pedig hosszú időn keresztül cserekereskedelmet folytattak. Civilizációjuk a Kr. u. 3. és 8. közötti századokban élte fénykorát, később azonban sok területen a mixték kultúra vette át a zapotékok helyét.